Református Kalendárium a 2000. évre [antikvár]

Kegyelmes Istenünk, édesatyánk Jézus Krisztusban Áldunk és magasztalunk Téged', hogy születésed második ezer évében ajkunkra vehetjük szent nevedet. Áldunk, mert meg-bocsátottad bűneinket és megtartottad életünket. Annak ellenére, hogy nemcsak magasztalunk, hanem méltatlan szavakkal illettünk, mégis meghallgattad imádságainkat. Mi nemcsak könyörögtünk Hozzád, hanem vádoltunk is Téged, ha nem úgy teljesültek kívánságaink, ahogy azt elterveztük, sőt követeltük Tőled. Mindig megszégyenültünk, mert tapasztalhattuk, hogy Te mindig többről, és jobbról gondoskodtál, és ha valamit nem teljesítettél, később bebizonyosodott, hogy az nem vált volna életünk javára. Csodálatos érzés a harmadik évezred küszöbéhez közeledni. Gyermekeid vagyunk, akik kíváncsisággal tekintünk előre az Általad már kijelölt útra, akik ajándékaid előtt szívünket megnyitjuk, de Te látod mennyi tévedéssel, hiábavalósággal, engedetlenséggel tesszük ezt. Imádkozunk azokért, akik kisajátítják a Te nevedet, akik igaznak tartják önmagukat, akik még nem tudnak mások megszentelődésében örömöt találni. Imádkozunk azokért, akik az utolsó ítéletet most arra használják fel, hogy másokat rettegésben tartanak és az egyháztól híveket térítenek el. Imádkozunk egyházunkért, népünkért, minden tagjáért, hogy az a békességes nyugalom éljen lelkünkben, hogy Te eljössz ítélni eleveneket és holtakat, egyedül Általad tudott időben, de bennünket úgy készítesz addig, hogy a hitnek, becsületnek, hűségnek meg lesz a jutalma. Jézus Krisztus mi hisszük és tudjuk, hogy örök életre fogsz bennünket ítélni. Amen.