Shalom - Zsidó Tudományos és Művészeti Évkönyv 2005 [antikvár]

Deutsch Gábor Különös gazdagság Kis magyar zsidó történelem T X telt el az 1868-as zsidó egységet akaró, de különböző hitbuzgalmi irányzatokat hozó kongresszus óta. Nagy viharokat éltünk át. Megfogyatkoztunk, maroknyian lettünk. Bebizonyosodott, hogy a vészkorszak semmilyen ágazatot nem kímélt. A társadalmi és technikai fejlődés meg az elmúlt negyven év ideológiai káosza mindenkit messze sodort a kiindulóponttól, más követelményeket támasztott és támaszt. Kíséreljük meg felmérni, mit jelentenek ma a különböző tagozódások. Amikor egységet igyekszünk teremteni, többen leszünk - nem létszámban, hanem szervezetben! Annyi bizonyos: új megfogalmazásokra van szükségünk. Tekintsük át a szinte áttekinthetetlent. Elődeink nem voltak kíméletesek velünk, talán mi sem hagyunk kitaposott ösvényeket utódainkra. A két nagy sugárút. A föld országai a középkor végétől egymástól elszigetelten két nagy egységet alkottak. Az egyikben az iszlám, a másikban a kereszténység volt meghatározó vallás. Az előbbi világban viszonylag nyugodtan éltek a zsidók. Szefárd rítus szerint imádkoztak; ez másfajta imaszertartási rendet jelent a nálunk megszokottól. Az elnevezés Obadja könyvében szerepel (Ob. 1:20), mint a számkivetettség helye. A középkorban Spanyolországgal azonosították. A Földközi tenger mindkét partvonalán éltek szefárd zsidók. 1490-es évek után az Ibériai félszigetről kiűzték őket: Afrika országaiba, közel-keleten, egyes liberálisabb európai országokban telepedtek le. Az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején a Lengyelországban, a cári Oroszországban és Magyarország keleti részén kibontakozó chászid moz-