kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Fekete István - Sümegi Ferences Kalendárium 2017. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/575/2649575.jpg "Fekete István - Sümegi Ferences Kalendárium 2017. [antikvár]")
Sümegi Ferences Kalendárium 2017. [antikvár]
Fekete István, Gárdonyi Géza, Hess Dénes, Kende Kata, Kristóf Attila, Mécs László, Pilinszky János, Réfi János, Reisz P. Pál, Varga Antalné, Várnai Péter, Zöldy Pál
Minek örüljünk?
„Jézus kiválasztott más hetven tanítványt, és elküldte őket kettesével A hetvenkét tanítvány nagy örömmel tért vissza " (Lk 10,1, ill. 17)
A SZENTEK SZOBRAIN, FESTETT KÉPEIN NEM LÁTNI VIDÁMSÁGOT, mosolyt. Vajon tilos nekik örülni? Le van tiltva arcukról a nevetés?
Lisieux-i Kis Szent Teréz tizenöt éves korában lépett be a Kármelbe, ahol már ott élt két idősebb leánytestvére. Egyikük — bármennyire is szokadan jelenség volt ez a 19. században — fényképezgetett....
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1440 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Minek örüljünk?
„Jézus kiválasztott más hetven tanítványt, és elküldte őket kettesével A hetvenkét tanítvány nagy örömmel tért vissza " (Lk 10,1, ill. 17)
A SZENTEK SZOBRAIN, FESTETT KÉPEIN NEM LÁTNI VIDÁMSÁGOT, mosolyt. Vajon tilos nekik örülni? Le van tiltva arcukról a nevetés?
Lisieux-i Kis Szent Teréz tizenöt éves korában lépett be a Kármelbe, ahol már ott élt két idősebb leánytestvére. Egyikük — bármennyire is szokadan jelenség volt ez a 19. században — fényképezgetett. Megörökítette a kolostor ünnepi eseményeit, portrékat készített a nővérekről, egy-egy jeles ünnepet, házi színdarabokat fotózott. A kis húgáról is voltak képei szép számmal. Miután ezt a fiatal lányt néhány év múlva szentté avatták, a róla készült képeknek is megnőtt az ázsiója. Hiszen korábban ismeretlen volt ez a technika, a fotózás. Kis Szent Teréz volt az első szent, akiről albumnyi kép született. A „fotóriporter" nővér azonban nem adta ki a képeket a kezéből, csak gondos válogatás és re-tusálás után. Az így kikerült fotók mind olyan „szentes" képek voltak, amelyek megfeleltek az ő elvárásainak. A fotós nővér, Céline halála után nyilvánosságra kerültek az eredeti felvételek. Akkor ismerhette meg a nagyvilág Kis Szent Teréz igazi természetét, természetes viselkedésének gesztusait. Csodálatos, mély tekintetű fiatal arc, természetes gondolkodású kamaszlányé, aki boldog, hogy szerepelhet és sikert arat a házi színház előadásán, aki örül annak, hogy fényképezik, felfigyelnek rá. A mosoly ott van az arcán, élvezi a vidám és komikus helyzeteket, békés derű süt át tekintetén ünnepi, komoly alkalmakkor is. Pedig már akkor is szent volt. Fiatalon, huszonnégy éves korában halt meg.
Szent Lukács evangéliuma szerint Jézus Krisztus tanítványai örömmel tértek vissza első evangelizációs útjukról. Sikereik voltak, joggal örülhettek. Az eredményes, jól végzett munka méltán boldoggá tette őket. Semmiképp sem bűnös az az öröm, amely a keblüket dagasztja. Ráadásul itt lelki sikerekről van szó, tulajdonképpen csodatevésekről: a gonosz lelkek kiűzésének rendkívüli adományáról. Már hogyne örülnének a tanítványok!
Jézus osztozik tanítványainak örömében. O nem örömteli életre hívja meg követőit. De felhívja figyelmüket arra, hogy mégsem ez a siker igazi, az öröm-
5
Termékadatok
Cím: Sümegi Ferences Kalendárium 2017. [antikvár]
Szerző:
Fekete István
,
Gárdonyi Géza
,
Hess Dénes
,
Kende Kata
,
Kristóf Attila
,
Mécs László
,
Pilinszky János
,
Réfi János
,
Reisz P. Pál
,
Varga Antalné
,
Várnai Péter
Zöldy Pál
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Fekete István József Attila-díjas magyar író, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” egyik legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............