Bővebb ismertető
Alapozó Kedves Barátaink, tavaly ősszel nagy változás következett be a Szakkollégium életében, és azóta egymást érték a változások és a velük járó meglepetések. Rendünk, Jézus Társasága, átvette a szakkollégiumot a Szent Márton Alapítvány alapítójától, dr. Forrai Tibortól, és így most már egyházi kollégiumnak minősül az intézet. A kollégiumok - bár rendalapítónk, aki egyúttal a szakkollégium névadója, eredetileg nem gondolt ilyenek alapítására - már a XVI. században a rend egyik legfontosabb apostoli munkájává váltak, és sokan valósággal azonosítják a rendet és a kollégiumi intézményt. Ennek oka talán az, hogy a jezsuiták a „Ratio Studiorum"-ban lefektették a modern nevelés alapjait, és ennek példája mai napig élő az emberek emlékezetében. Így, sok gondunk dacára, tulajdonképpen örömmel tettünk eleget a kollégium alapítói kérésének, amikor magunkra vállaltuk a felelősséget. Nem könnyű - mint időközben kiderült. Mindenesetre szükségesnek bizonyult, hogy a szakkollégium addigi működési modelljét egyeztessük a rend nagy hagyományaival, új alapító okiratban rögzítsük a működési feltételeket. Számomra nagy élmény volt a diákság képviselőinek felelősségteljes magatartása és együttműködése a szükséges reformban. Magam is részt vehettem az emlékezetes váci nyári táboron, amelyen a modell bemutatásra került, és azóta nagyon pozitív véleményem van a kollégiumról. Ezt megerősítette a rendszeres munka során szerzett tapasztalatom, amelyet mint a szakkollégium irányításáért felelős Ügyvezető Testület ügyvivője szereztem. E fejlődés logikus állomása volt a Szent Márton Alapítvány beolvadása a Jézus Társasága Alapítványba, amit a bíróság a napokban hagyott jóvá. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak az alapítóknak, mert egyfelől bátor és előremutató kezdeményezésükkel lerakták az intézmény alapjait, másfelől dr. Forrai István személyében tovább vitték a mai napig az ügyet. Nélkülük a magyar társadalom és Egyház szegényebb lenne egy nagy jelentőségű pedagógiai műhellyel és kulturális központtal. A kollégium jövőre lesz tíz esztendős, a jubileumot már az új Alapítvány fogja megülni az akkori, a korábbi kollégistákkal és minden jótevőnkkel együtt. Akkor és a készülő jubileumi évkönyvben részletesen megemlékezhetünk minden munkatársról, aki a szakkollégium sikerét lehetővé tette. Most csupán azoknak szeretnék köszönetet mondani, akik az elmúlt évek lendületes fejlődését fémjelezték, mindenekelőtt a búcsúzó igazgatónak, Kiss Ulrichnak és az elmúlt év lelkészének, Lukács Jánosnak. Kérem minden olvasó imáit értük, hogy új munkakörükben is olyan jól helyt álljanak, mint itt a „Szent Ignácban": A.M.D.G. - Isten Nagyobb Dicsőségére. Nemes Ödön helyettes tartományfőnök