Terézvárosi Vallásközi Évkönyv 2015 [antikvár]

ERDŐ Péter bíboros, érsek Beszéd a budapesti Avilai Magy Szent Teréz Katolikus Templomban a Z015. év Keresztény-Zsidó Imaóráján^ Kedves testvéreim! A mai imanapon Izaiás próféta sorainak különleges aktualitása van. „ Népem életkora hasonló lesz a fák életkorához - írja a próféta - és választottaim maguk veszik hasznát kezük minden munkájának. Nem fáradoznak majd hiába, és nem a pusztulásra szülik gyermekeiket, hanem az Úrtól megáldottak nemzedéke lesznek, s gyermekeik is velük egyetemben. Még mielőtt szólítanának, már válaszolok; még be sem fejezik szavukat, már meghallgatom őket".^ A prófétai vízió mintha az előttünk járó és az utánunk következő néhány nemzedéknek szólna. Hetven évvel ezelőtt szabadult fel a budapesti gettó. Az azóta eltelt idő mintha az ösi vigasztaló szavakat igazolná. Mintha elérkezett volna egy békésebb, emberhez méltóbb korszak. De a próféta elbeszélése tovább folytatódik: „együtt legelészik majd a farkas és a bárány; szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör; és a kígyónak por lesz az eledele. Sehol nem ártanak, és nem pusztítanak az én szent hegyemen - mondja az Úr" (Iz 65,25). Akkor hát a jövendölés mégsem egészen mostanra vonatkozik? Sokan elmélkedtek már arról, hogy milyen is a prófétai perspektíva, hogyan is jelennek meg benne a jövő távlatai. A teljes béke, a kibékülés minden élőlénnyel, a teremtett világ tökéletes harmóniája alkotójával, a Mindenhatóval, a messiási idők beteljesülésének ígéretét hordozza. Ha a saját életünkben találunk okot a hálaadásra, márpedig találunk, és ezt mindnyájan elmondhatjuk, akkor azt is meg kell kérdeznünk magunktól, hogy hogyan őrizhetjük meg, hogyan építhetjük tovább - saját képességeinket is latba vetve - ezt az isteni ajándékot. Tisztelettel kell tehát járnunk a világban. Tisztelettel 1 2015. január 25. 2 Izajás 65,22-25