Bővebb ismertető
Ajánlás
A Tihanyi Kalendárium 17. kötetét tartja kezében az Olvasó. Történelmi távlatokról még nem beszélhetünk, hiszen két évtized sem telt el. De történelmet formáló időkről mindenképpen szó lehet. Az ötvenkét évvel ezelőtt barbár módon lerombolt Kálvária még nem épült újjá, de a stációoszlopok fölött már kőkeresztek állnak ismét, a kereszteken pedig bronz korpuszok: pontos másolatai a földre döntötteknek. Az „Egykori Bencés Apátság" ismét élő közösség: a tihanyi monostor ebben az esztendőben vált ismét önállóvá. Turisták látogatják a félszigetet: gyönyörködnek a természet szépségeiben, és megcsodálják az ősi hely műalkotásait. Egyre többen jönnek a magyarságnak erre a szent helyére, akik keresik a csendet, a békét, és szeretnének megerősödni hitükben.
Mindannyiunknak, akik őrzői vagyunk ennek a monostornak, nagy a felelősségünk. Szeretnénk, ha „hiteles hely" lehetnénk: olyan, amely segít abban, hogy életünket tiszta értékekhez igazítsuk.
Köszönet mindenkinek, aki segítette tihanyi bencés közösségünket, hogy szolgálatunkat hűségesen tudjuk ellátni.
Amikor évtizedekkel ezelőtt valaki felvételét kérte a bencés közösségbe, a következőt kérte: „Isten irgalmát, és a ti testvériségeteket!"
Isten erősítő kegyelmét kérem valamennyiünk számára, és a Tihanyban élők és ide látogatók testvériségét!
Tihany, 2012. november 17. Szent Ányos püspök ünnepén
Dr. Korzenszky Richárd OSB konventuális perjel