Torna évkönyv 2003 [antikvár]

oszo Évkönyv született. Egy rólunk, a TORNA sportágról szóló könyv, amely igyekszik megörökíteni a mindennapjainkat. Több mint ötven év után veheti ismét kezébe az olvasó egy év sportági históriáját. Persze, azóta bővült a tornászok családja. Ma már hat sportág tarozik a Torna Szövetségbe, amelynek a „gazdája" a MATSZ. Sok minden történt a 2003-as esztendőben. Rendeztünk több sikeres versenyt Magyarországon, számos figyelemre méltó eredményt értek el tornászaink szerte a világon, de a leginkább óhajtott olimpiai kvalifikáció csak részben sikerült. A sors különös fintora, hogy e könyv kiadására akkor van lehetőségünk, amikor a sportág életét, szakágaink eredményeit nem kíséri ováció. Pedig voltak korábban olyan évek, s talán évtizedek is, amikor álló csillagok voltunk a világ tomapódiumán. 2000-ben még fantasztikus olimpiai aranyérmet nyert Csollány Szilveszter, s volt RG olimpiai résztvevőnk stb. Tavalyelőtt még Debrecenben tombolt a lelkes közönség, s 2003-ban már padlón voltunk. De az is lehet, hogy a kiszámíthatatlan sors pont e kiadvány megjelenésével ad lehetőséget, esélyt, bíztatást a jövőre. Nem engedi el a kezét a bajba jutott sportágnak. Talán ez egy csöndes felszólítás is az összefogásra. Mert e nélkül nem lesz esély a felállásra. Egy felhívás, hogy tudjuk megbecsülni a szerényebb eredményeket, a kicsi történéseket is. Mert sok minden csak nézőpont kérdése. Egy sportág életében gyakran előfordul kisebb-nagyobb hullámvölgy. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy elfogy körülöttünk a levegő. Segítségért akarunk kiáltani, de amikor körülnézünk, rá kell jönnünk, hogy nincs, aki kihúzzon a bajból. Magunknak kell segíteni magunkon. S ahányan csak vagyunk, annyi tornát szerető embernek kell nyújtania a kezét egymásnak. Nem csak a nagy sikereknek lehet és kell örülni. Egy sportág életében sok-sok fontos és figyelemre méltó egyéb esemény is történik. Fel kell tehát emelni a fejünket és nem szabad elmenni értékeink mellett. Ne engedjük elveszni az egyszeri és megismételhetetlen pillanatokat. Ennek az évkönyvnek ez a feladata. Szembe nézni önmagunkkal, büszkén vállalni sikereinket, s becsülettel viselni kudarcainkat a hétköznapokban.