Vándordiák évkönyv [antikvár]

Aki kocsija vagy autója kényelmes üléséről, vagy a vasuti fülke ablakán keresztül, a bágyasztó mozdulatlanságtól félig elszenderedve nézi a messzeségbe rohanó tájakat, az a természet fenséges könyvében csak nagyon felületesen lapozgatott. E könyvnek legcsodálatosabb szépségeit megismerni, leggyönyörübb gondoltait megérteni, legbensőbb hangulatait átérezni csak az képes igazán, aki gyalog vándorolva jár hegyen-völgyön, erdőn-réten keresztül, mindenütt nyugodtan, csendes áhitattal szemlélve a természet csodás alkotásait.