magyarország külgazdasága 2000 [antikvár]

Volt könyvtári példány pecsétekkel, címkékkel ellátva. Borító foltos.
A magyar külgazdaság-politika fő irányai A magyar gazdaság 1997-től tartós és nemzetközi összehasonlításban is magas növekedési ütemű fejlődési pályán halad, amiben nagy szerepe van a piacgazdasági átmenet sikeres végrehajtásának, a növekedési és egyensúlyi követelmények összhangját megteremteni képes gazdaságpolitikának, a privatizációnak és a részben ehhez is kapcsolódó közvetlen külföldi befektetéseknek, a liberalizált külgazdaságnak. A folyamat 2000-ben is töretlenül folytatódott: a bruttó nemzeti termék 5,2%-kal gyarapodott, s a növekedés elsődleges forrását változatlanul a kivitel jelentette, amelynek dollárban számolt értéke 12,3%-kal haladta meg az előző évi szintet. A korábbi évekhez hasonlóan az átlagnál jóval gyorsabban bővült az ipari termékek exportja. Gazdaságunk fejlettségét bizonyítja, hogy a kivitelnek már mintegy felét, az éves növekmény háromnegyedét teszik ki a korszerű termelési színvonalat megtestesítő számítás- és híradástechnikai eszközök, közúti járművek és részegységeik. Jócskán elmarad ugyanakkor a lehetőségektől az élelmiszergazdasági export, amelynek szintje ismét csökkent. Az export földrajzi megoszlása összhangban van törekvéseinkkel és lehetőségeinkkel: a nemzetgazdasági átlagtól kissé elmaradó, de a legfontosabb piacunkat jelentő Európai Unió importjának bővülését jócskán meghaladó növekedési ütem következtében a közösség részesedése lényegében változatlan maradt, míg kivitelünk a közép- és kelet-európai országokba a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabban bővült. A következő években is hasonló arányok elérésére törekszünk, hogy ily módon emeljük kivitelünkben a környező országok részesedését, s elsősorban azokba az EU-tagállamokba próbáljunk az átlagosnál magasabb exportnövekedést elérni, amelyekkel kapcsolataink intenzitása egyelőre még elmarad a lehetőségektől.