Arbor fuit Benedictus - A Bencés Diákszövetség Almanachja a Bencés nevelésről 2010-2013 [antikvár]

Előszó Az almanach évszázadok óta a könyvkiadás legszínesebb, legkedveltebb, rendkívül változatos tartalmú kiadványainak egyike. Jó történeti példa erre a hajdani bencés diák, Kisfaludy Károly reformkori, első hazai almanachja az Aurora, amely műhelyt teremtett, nevelt és ízlést alakított. Az almanach míífaja szinte meghatározhatatlan: egyszerre évkönyv, emlékkönyv, pedagógiai regény, irodalom és történelemkönyv, anekdotákat, érdekes történeteket is tartalmazó szórakoztató kalendárium, hallatlan sok információval. Jellemzője, hogy egy-egy intézmény (pl. parlament), szakma (pl. színház), vagy kisebb-nagyobb közösség (pl. egyesületek, nemesi családok, kamarák) állítja össze saját maga identitását is meghatározandó. A jó almanach olyan, mint a heraldikailag szép, hiteles és kifejező címer, amely kifele a közösség egészét jeleníti meg, másrészt tagjainak belső ho-vatartozásátjelzi. Kedves Diáktársaim! Ilyen, műfajilag változatos tartalmú könyvet vehetünk kezünkbe, amelyben rengeteg üzenet rejlik rólunk, nekünk. Rengeteg szeretet van ebben a könyvben, ezért jó dolog kézbe venni és békés időben elolvasni minden sorát. Tematikus almanachnak is tekinthető, amely a bencés nevelés lényegéről szól. Sokan vallanak erről a könyvben. Várszegi Asztrik Főapát Úr a Magyar Nemzetnek adott 1995. augusztus 5-i interjújában a következőket nyilatkozta a bencés nevelésről: „A keresztény nevelés veretet ad az élethez, célt és értelmet ad a tanulásnak, a munkának, és a kudarcoknak is. Végső célunk azonban az, hogy krisztusi embereket neveljünk, akik ismerik Istent és az embert, és így alkalmasak a társadalom és embertársaik szolgálatára." Szerkezetét tekintve az Almanach folytatja hagyományainkat: azon az úton jár, amelynek alapköveit felejthetetlen emlékű diáktársunk. Könyves