kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Alföldi Géza - Trianoni Almanach [antikvár]
 
A Hídfő Trianoni Évkönyve a három generációnak készült. Szól azoknak a derék régi magyaroknak, akik 1914 előtt vagy 1920 után a trianoni nyomor elől vándoroltak ki messzi országokba. Szól önmagunkhoz is, az úgynevezett 1945-ös emigrációhoz, amelyet legtöbbet vádoltak, gyaláztak és ócsárolnak ma is és amelynek kezébe eddig nem adatott elég szellemi fegyver önmaga és elnyomott nemzete megvédésére. Szólni szeretnénk azonban mindenekfölött az új fiatalokhoz, a magyar szabadságharc ifjúságához, mely...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
18000 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A Hídfő Trianoni Évkönyve a három generációnak készült. Szól azoknak a derék régi magyaroknak, akik 1914 előtt vagy 1920 után a trianoni nyomor elől vándoroltak ki messzi országokba. Szól önmagunkhoz is, az úgynevezett 1945-ös emigrációhoz, amelyet legtöbbet vádoltak, gyaláztak és ócsárolnak ma is és amelynek kezébe eddig nem adatott elég szellemi fegyver önmaga és elnyomott nemzete megvédésére. Szólni szeretnénk azonban mindenekfölött az új fiatalokhoz, a magyar szabadságharc ifjúságához, mely épp úgy a vörös pokolból jött, mint mimagunk. Senki nem veheti rossz néven tőlük, ha a múltban csak a rosszat látják. Hiszen erre nevelte őket a moszkovitizmus. Ez a kis lap, a Hídfő, amely 1945-ös hazátlanok súlyos fizikai munkájából, magyar szellemi emberek összefogásából és hűséges olvasók szeretetéből állott elő, kapocs akar lenni a múlt és a jövő, a hűséges öreg- és ifjú lelkek felé is. Természetes, hogy a nemzeti emigráció szűkös viszonyai következtében távolról sem adhatjuk azt, amit szeretnénk és amit a nagy, idegen pénzekkel támogatott írók, kiadók adni tudnak. Mi csak - Reményik Sándor szavaival élve - a nagy magyar télben felvillanó lidérc lángokat fogjuk össze egy kicsinyke fényes láncba. Csak azt akarjuk megmutatni, hogy Magyarország nem bűnös volt, hanem áldozat, hogy a háborús bűnös" magyarok, a mártírok tiszta és igaz emberek voltak, akik Kasszandráként jobban látták és helyesebben Ítélték meg a nemzetük sorsát, Európa jövőjét, mint azok, akik a tomboló világnézeti háború kellős közepén az ellenség győzelméért szurkoltak, majd az ellenség kolláboránsaivá válták és ezzel halálos szerencsétlenségbe taszították egész népüket. És végül, de nem utolsó sorban, egy pár fényt akarunk felvillantani abból a jobboldali, keresztény-nemzeti szellemi életből, amely idekint üldözve és nyomorogva lágerekben és nehéz testi munkából élve is fenntartotta a magyar szót, a magyar lelkiséget, a népi egység tudatát és hű maradt ahhoz a magyar keresztény-nemzeti eszmeiséghez, amelyet különféle stílusban, de egyformán vallották nemzeti mártírjaink.
Alföldi Géza művei
Anonymus művei
Béky József művei
Böszörményi Endre művei
Csákváry Zoltán művei
Dr. Heckenast Dezső művei
Dr. Ijjász Ervin művei
Dr. litteráti Vágó Pál művei
Dr. Málnási Ödön művei
Dr. Szeöke Kálmán művei
Dr. Szilassy Béla művei
Dr. Vargha Lajos művei
Fiala Ferenc művei
Flóris György művei
Földváry László művei
Hajas István művei
Homonnay Elemér művei
Ledermüller Olivér művei
Liszt Nándor művei
M. L. művei
Marschalkó Lajos művei
Mécs László művei
Nyírádi-Szabó Imre művei
Nyírő József művei
Pap-Váry Elemérné művei
Rába Margit művei
Sértő Kálmán művei
Sinka István művei
Süli József művei
A szerzőről
Szabó Dezső művei
Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. Bátyja Szabó Jenő református lelkész, költő.

1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol összebarátkozott Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel foglalkozott.

1905-ben megszerezte magyar–francia szakos tanári diplomáját, rövid ideig helyettes tanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, majd Párizsba került állami ösztöndíjjal. Hazatérése után 1906 szeptemberétől a budapesti IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában tanított; 1907 októberétől a székesfehérvári, 1908 áprilisától pedig a nagyváradi állami főreáliskolához helyeztek át. Ezt követően tanított még Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron, Lőcsén, de mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. Az 1910-i tanármozgalomban heves vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek révén került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Éveken keresztül ezek munkatársa volt, első novellái a Nyugatban jelentek meg.

1918-ban az őszirózsás forradalom Lőcsén találta, innen települt fel Budapestre irodalmi szabadúszóként. Személyesen élte meg a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra időszakát, és azokat idegennek és nemzetellenesnek tartotta, ezért vidékre menekült. Mivel úgy látta, hogy az országban „az elsősorban zsidó hadiszállítók nemzetellenes üzelmei” folynak, emiatt az a véleménye alakult ki fiatal korában, hogy „Magyarországot a kapitalizmus béklyóba vetette”, és mindezt a szocializmussal együtt a zsidók tevékenysége eredményének tekintette.

1918-ban fejezte be Az elsodort falu című könyvét, mely Erdélyben és Budapesten játszódik, és a kor általa magyarpusztítónak tartott irányzatait ecseteli. A könyv óriási érdeklődést keltett, egy csapásra ismertté és híressé tette. A húszas évektől az erőteljes antiszemitizmus mellett németellenesség is érzékelhető volt műveiben. 1923-ban az Auróra felelős szerkesztője lett, majd Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett Előörs címmel, a lapban „fajvédő” hangnemben írtak. Véleményük a magyarságot fenyegető veszélyekről nem egészen azonosak, mert míg Bajcsy-Zsilinszky a németeket tartotta a legnagyobb veszélynek, Szabó a zsidóságot. A zsidóság iránti kritikus hozzáállása ugyanakkor nem illeszthető be egyértelműen a kor szélsőjobboldali antiszemita áramlatai közé, s éppenséggel ezekről ugyanolyan elítélően írt, mint magáról a zsidóságról. Az antiszemitizmuson és a németellenességen túl Szabó Dezső harcos ellensége volt a katolicizmusnak is.

1935-ben Björn Collinder, az Uppsalai Egyetem finn-ugor nyelvprofesszora javaslatára irodalmi Nobel-díjra jelölték, de abban az évben végül nem adták át az elismerést.

A harmincas években eleinte támogatta Gömbös Gyula nemzeti munkatervét, majd elfordult attól, és fokozatosan szembefordult a Horthy-korszak vezetőivel. 1932-ben írta a Feltámadás Makucskán, 1934-ben A kötél legendája című művét. A véleménye szerint nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmust és kommunizmust világosan elutasította. Politikailag inkább Mussolini fasizmusával szimpatizált, mint Hitler nemzetiszocializmusával, sőt, elítélte a német megszállást és a nyilasuralom terrorját.

1945-ben, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten, Rákóczi téri lakása óvóhelyén. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál, amit valószínűleg tüdőgyulladás okozott. Négy évvel később került át a Kerepesi temetőbe, minden szertartás és búcsúztatás nélkül. Lírai hangvételű szépírói munkája, Életeim című önéletírása befejezetlenül maradt.
Temesváry László művei
Újlaki Miklós művei
V.O. Marthy művei
Végvári művei
A szerzőről
Wass Albert művei
Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül.

Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.

Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit, Magyarországon pedig csak a rendszerváltás után kezdték el megjelentetni műveit, addig szinte ismeretlen volt az országban.

Népszerűsége Magyarországon tehát csak ezután (az 1990-es évektől) kezdődött meg és azóta is folyamatosan növekszik.

A 2005-ös Nagy Könyv című magyarországi felmérés eredményei szerint az egyik legkedveltebb magyar író.
A funtineli boszorkány című művét [4] az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.

Zilahy Farnos Eszter művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet