A görög filozófia [antikvár]

Az egyetemes kultúrát számos értékkel gyarapító ókori népek közt kiemelkedő szerepet játszik a görögség. Ez a lélekszámban kicsiny nép rakta ugyanis le a tudományos gondolkodás alapjait, szült varázslatos művészeteket, teremtett az antikvitásban páratlanul álló demokratikus társadalmi berendezkedést és hozta létre a valóság gyökeresen új szemléletét: a filozófiát. Pais István most másodszor napvilágot látó könyve, "A görög filozófia" erről az új világszemléletről szól. A benne olvasható gazdag anyag színesen, árnyaltan, közérthetően ábrázolja a régi hellén gondolkodókat. S mivel a filozófia csupán hosszú szellemi fejlődés eredményeképp alakult ki, elemzésüket ama férfiakkal (Homérosszal, Hésziodosszal, "a hét bölcs"-csel, és az ún. gnómaköltőkkel) kezdi, akik létrejöttét eszmeileg előkészítették. A történetiség elvéhez mindvégig hű kötet csak ezt követően vizsgálja a filozófiát, megteremtő Thalészt, a lélekvándorlásban hívő Püthagoraszt, a vallási képzetek eredetét kutató Xenophanészt, a dialektikus szemléletű Hérakleitoszt, az ateizmust kimunkáló szofistákat, a "bábáskodó"Szókratészt, a társadalomutópiát és ideatant alkotó Platónt, az ókor legjelesebb filozófusának és tudósának számító Arisztotelészt, a hellenisztikus időszakban életre kelt sztoicizmus, epikureizmus, szkepticizmus képviselőt - és még sok más bölcset. A filozófiát a görög történelem szerves részeként tárgyaló könyv komplex jellegű. Belőle nem csupán az tudható meg, hogy a hellén filozófia mily csodás eredményeket ért el a természet, a társadalom, az emberi érzékelés és gondolkodás vizsgálatában. Megismerhető belőle a görögség nemzetközi és belső történelme, művészeti és tudományos élete is. A kötet szerzője, Pais István világosan és ismételten hangsúlyozza: a modern gondolkodás a görög szellemiségen nyugszik. S egyúttal számos esetben és határozottan érzékelteti azt is, hogy a régi hellén filozófusok ma is nagyon aktuálisak, a jelen emberéhez is szólnak.