A jelenségek megőrzése [antikvár]

Az Annales de Philosophie Chrétiene c. folyóiratban 1908-ban öt egymást követő részben jelent meg a tanulmány Pierre Duhem tollából, amelyek immár a tudománytörténet, tudományfilozófia klasszikus munkájának számítanak. Duhem a XIX-XX. század fordulójának kiemelkedő francia tudósa volt: fizikus, fizikatörténész, filozófiatörténész, aki egyaránt otthonosan mozgott a középkori természet­filozófiai munkák kéziratai között és a laboratóriumban. Egészen kivételes képességű tudós, aki 10 vaskos kötetben megírta a természetfilozófia antik és középkori történetét /Le Système du Monde/, amelyből életében csupán 5 kötet jelent meg, és csak kb. 40 évvel a halála után jelent meg a többi. Elsőként tárta fel Leonardo da Vinci természettudományos ismereteinek középkori gyökereit /Etudes sur Léonard de Vinci/, alapvető munkákat írt a termodinamika alapelveiről, a termodinamika és kémia kapcsolatáról, a fizikaelméletről, mechanikatörténetről, a statika eredetéről. A röviden csak Sozein ta phainomena-ként ismert könyvében alapvető ismeretelméleti és filozófiai kérdéseket tárgyal tudománytörténeti meg­közelítésben. Alaptézise szerint az antik és középkori természetfilozófusok tudatában voltak annak, hogy a természeti jelenségek megfigyelése és értelmezése során hipo­téziseket fogalmazunk meg, amelyek a jelenségek magyarázatára szolgálnak, de nem következ­tethetünk belőlük arra, hogy az a valóság, amit tudományos téziseink kimondanak. A döntő és messzire ható változást az jelenti, amikor Kopernikusz, Galilei, Newton és követőik azt állítják, hogy tudományos felfedezéseik nem hipotézisek, mert a valóság olyan, amilyennek ők leírják. A könyvben Duhem az antik görög természettudomány az arab és zsidó filozófia, a skolasztika tudomány­fogalmainak áttekintése után részletesen tárgyalja "kopernikuszi fordulatot", kitér Koper­nikusz és kortársai vitáinak elemzésére, Osiander azon törek­vésére, hogy a De revolutionibus-hoz írt előszavában kimagyarázza Kopernikusz merész tudo­mány­filozófiai álláspontját. Az egyházi reakciót, amelynek lényege, hogy Kopernikusz elmélete a korábbiaknál pontosabb számításokat tesz lehetővé, ezért a gyakorlatban alkalmazható /a Gergely-naptár bevezetése/, de nem más, mint hipotézis. Végezetül Duhem Galilei elítélésével, ill. az ellentétes álláspontok mögött meghúzódó, eltérő ismeretelméleti koncepciókkal foglalkozik. várható ár: 320 Ft