Bővebb ismertető
1944. szeptember 12-én hagytam el Magyarországot. Azóta filozófiai írásaim, kevés kivételtől eltekintve, német nyelven jelentek meg. Hogy most, 1980-ban, egy magyar filozófiai könyvem lát napvilágot, azt Sándor Áron fiamnak köszönhetem, ki arra ösztönzött, adjam ki újból egy kötetben magyar nyelvű írásaimat 1924-ben írt doktori disszertációmtól kezdve (amely rövidítve a szegedi egyetem kiadásában 1926-ban jelent meg). E könyv, amelyet most olvasóim kezébe adok, 55 év alatt írt bölcseleti tanulmányaimat tartalmazza. Ez alkalommal szeretném felhívni olvasóim figyelmét arra, hogy terjedelemesebb cikkek mellett itt rövid írásokat is kap. Szeretném hinni, hogy ez a könyv olvasóit érdekelni fogja. Hiszen azt láthatja belőle, hogy a filozófia, amely lényegében rendszer, sőt egyetemes rendszer, konkrét filozófia is tud lenni, mikor a filozófia fogalmait, kategóriáit konkrét életünk értelmezésére alkalmazza, amint az például a Hollandiában a „Jöjjetek” című folyóiratban magyar nyelven közzétett írásaimban is látható. Könyvemnek megvan az a haszna, hogy régóta nem kapható filozófiai tanulmányaim együtt olvashatók, és így meg vannak mentve azok számára, akik a filozófia iránt érdeklődnek és írásaimat szívesen olvassák. Mikor ifjúságomban úgy döntöttem, hogy a filozófiát választom életpályámul, számomra nem volt könnyű elhatározás. Hiszen a filozófia akkor Magyarországon nem volt kenyérkereső foglalkozás. Az egyetemi tanszékek mellett nem voltak megszervezve tanársegédi állások, amelyek az első idők tanulmányait a doktori vizsga letétele után biztosítani tudták volna. Hogy mint erdélyi menekült Magyarországon mégis a filozófiát választottam, tettem azért, mert hittem hivatásomban, amiben engem Bartók György, a szegedi egyetemen a filozófia professzora is megerősített. E könyv megjelenése alkalmából hálásan emlékszem meg elhunyt professzoromról. Sándor Áron fiamnak köszönöm a korrektúra elvégzését, Ödön Attila fiamnak pedig anyagi áldozatkészségét.