A haladás [antikvár]

Részlet:Spencer Herbert.Másfél évtizede már, hogy Spencer Herbertet eltemettük, s a jelenkor legnagyobb filozófusa kezd már a múlté lenni. Feledés borítja emlékét egy kis időre, - amint ez minden nagy emberrel történni szokott, - hogy azután annál magasabbra emelkedjék alakja minden következő nemzedékek előtt. Hiszen oly kevés az, amit az előtte élt filozófusok alkotásaiból magáévá tett és oly sok az, amit az utána következők számára hátrahagyott.Ha majd egyszer megismerjük az angol filozófusokat, bizonyára nagy hatással lesznek reánk, - de főként Spencer. A német spekulációval csak néhány iskola-tudósunk birt eddig megbarátkozni: még Hegel szelleme se tudott nálunk a pápai főiskola körén tul érvényesülni. Nekünk minden német filozófia csak eszes emberek játéka: elmulatunk vele, ha éppen kedvünk tartja, de nyomot nem hagy rajtunk. Az angol filozófia azonban tekintélyt szerzett előttünk a valóságokhoz való görcsös ragaszkodásával. S az angol filozófusok közül Spencer döbbent meg benünket egész észbeli munkájának roppant egyszerűségével, becsületességével és kétségbe nem vonható gyakorlatiasságával...