A történelmi materializmus filozófiai alapproblémái [antikvár]

ELŐSZÓ A régebbi revizionistálí azt állitollák, hogy a történelni naterializnus a tilozótiai nézetektől független társadalomtudományi tanítás, és ezért bármilyen tilozdtiai tettogással összetér. A történelmi materializmust össze is kapcsolták különböző burzsoá lilozöliai irányoklcaL mint-Bernstein és Max Adler az uJkantiznussaL vagy Bogdanov ós Bazarov a machizmussal. Kautsky kezdettől fogva elismerte ennek a Jogosultságát Azóta a régi opportunisUk helyébe a jobboldali szociáldenokratálc léptek, de ezek is a történelmi materializmus rilozótiai közömbösségét hirdetik. Laski, a Labour Párt teoretilcusa szerint a történelmi materializmust ki lehet fejteni a faji világnézet, vagy álcár a szolip-szisla Berkeley filozófiája alapján, S Lébn Blun, a francia szocialista párt vezetője is tagadta a történelni materializmus éa a dialektUcus naterializnus. logilcai kapcsolatát Másrészt a marxista-leninista irodalomban elterjedt az a felfogás, hogy a történelni materializmus. nem társadalontudonányi tanítás, hanem filozófiai tudomány, amely a dialektikus materializmussal együtt alkotja a marxizmus-leainizmus lilozótiájáL Ennek az álláspontnak a hivel nézetüket különbözőképpen indokolják. Gyakori az a nézet, hogy a történelmi materializmust azért kellene filozófiai tudománynak tekinteni, mert a filozófiai naterializnus alaptételét alkalmazza a társadalmi jelenségekre, azt a tételt, anely szerint a tudatot a lét határozza meg. E felfogás szerint a történelmi naterializnus tárgylcörébe a társadalni lét és tudat viszonyának filozófiai kérdése tartozik, s ezzel a történelni materializmus tárgya ki is nerül. Az összes egyéb társadalni Jelenségekkel pedig -általános szempontból - egy külön tudomány, a marxista szociológia liivatott foglalkozni. A Jelen munka felfogását már a könyv cime is IcifeJezi, A könyv a történelmi materializmus filozófiai alapproblémáival foglalkozik. Ebből következik, hogy - ellentétben az előbb ismertetett állásponttal - a történelni materializnust nen filozófiai, hanen társadalni tudománynak éspedig a narxiznus-Ieniniznus általános társadalni tudonányának tekinti. Ezt az álláspontot úgyis neg lehet határozni, hogy a történelni naterializnus a narxizmus általános történelni elnélete, amely a történeti tények legszélesebb talapzatára tánaszkodik. Másrészt azonban a cin azt is kifejezésre juttatja, hogy a marxizmus-leninizmus általános társadalontudománya, a történelni naterializnus - ellentétben a revizionista nézettel - elválaszthatatlan kapcsolatban áll a filozófiával, éspedig a marxizmus-leninizmus filozófiájával, a dialektikus materiaiiznussal. Ez a kapcsolat elöször abban áll, hogy a történelni naterializnus a filozófiai naterializnus alapján épül fel. Engels, kiemelve, hogy a társadalomtudományban a filozófia és a történettudomány elválaszthatatlan egységbe olvad össze, a feladatot abban látta, hogy: «A társadalomról szóló tudo-nányt, vagyis az úgynevezett történelni és filozófiai tu^onányok összességét, összhangba hozzuk a materialista alappal és ezen az alapon uJra felépítsük.» Ehhez meg kell Jegyezni, hogy a történelni materializnus materialista filozófiai alapfát nem csupán a lét és tudat viszonyát kifejező filozófiai tétel alkotja. Ide tartozik a materialista filozófiának más két fontos tétele is. Az elsö ezek közül azt állapiba meg, hogy a világ fejlődése szükségszerűen megy végbe. A másik pedig arról szól, hogy az objelctiv igazság negistter hető. A történelni naterializnus és. a dialelctiiius materializmus kapcsolata másodszor abban áll, hogy a törtónelmi materializmus a társadalmi Jelenségek kutatásánál a dialelctilras nódszerl alkalmazza. Marx és Engels, az utóbbi szavai szerint a társadalontudományban a dialektikus módszert tették meg kiindulópontnak. Ezekből már köveUcezik, hogy miért hdytelen az az álláspont, amely a történelni inateriallz-must filozófiai tudonánynalc teldnti. Ez a nézet - fenti megfogalmazásban - azon alapul, hogy a történelmi materializmus a fiiozóriai materializmus alaptételét allcalmazza a társadalmi Jelenségekre, De í Engels, Feuerbach és a klasszikus nénet filozófia felbomlása. Ld. Marx-Engels, Válogatott müvek, köt. Szikra, -1949. 37-t. old. Ugyanott 382. old, 3