Schopenhauer [antikvár]

Bähr Károly fiatal barátjához 1860 január 12-én intézett levelében azt írja Schopenhauer, hogy Maillard a Revue Germanique-ben A nemi szerelem metafizikája czímű értekezése franczia fordítását megkezdette s azt véli, kár volt e fejezetet összefüggéséből kiszakítani; - Die Welt als Wille und Vorstellung czímű nagy műve második kötetének 41-44-ik szakaszai ellenben szép és gondos fordításban legalkalmasabbak volnának arr, hogy a francziáknak filozófiámról csábító mutatványul szolgáljanak. (Gwinner Vilmos: Schopenhauer's Leben, 2-ik kiadás, Lipcse, 1878, 592 1.). A 44-ik szakasz elején pedig Schopenhauer magában a szövegben is említi a négy fejezetnek egymáshoz való belső viszonyát, amelynél fogva mintegy alárendelt egészet alkotnak (Die Welt als W. u. V., II. k. 607 1.). E négy szakasz képezi a jelen kötet első négy értekezését. A híres szerző rendszerének leglényegesebb alapgondolatai vannak benne feltüntetve, nem fárasztó következtetések és metafizikai elvonások lánczolatában, hanem empirikailag s úgy előadva, hogy minden művelt olvasó nehézség nélkül hatolhat így mintegy velejébe e rendszernek, mely mind mai napig oly jelentékeny befolyással volt. Igaz, e befolyását Schopenhauer nem annyira e négy szakaszban is kifejtett filozófiai alapvető gondolatainak, mint inkább ama pesszimizmusnak köszöni, mely világnézetét jellemzi. Hogy rendszeréről teljesebb képet adhassunk, megtoldottuk a Schopenhauer által fordításra kijelölt értekezéseket még kettővel, melyek pesszimizmusának is kifejtik alapvonásait s mint amazok, szintén empirikái alapon nyugszanak.