A törvények könyve [antikvár]

Gerince megtört. Kiadói borító szakadozott, kissé kifakult. Címlapon tulajdonosi névbejegyzéssel.
Amióta Newton az ő halhatatlan erőelméletét felállította és átadta a nyilvánosságnak, azóta tüneményes gyorsasággal fejlődött ki a modern természettudomány. A pozitív kutatás kísérleti módszere sok értékes és hasznos kincsekkel gyarapította ismereteinket az élet realitásainak gazdag birodalmában. Odáig jutottunk már, hogy az anyagvilág elemzésében és az erőtünemények törvényeinek a nyomozásában jóformán elértük a végső határt, ameddig az emberi értelem csak behatolni képes. A szédítő sikereknek van azonban egy árnyoldala is. Sajnosan tapasztalhattuk, hogy minél mélyebbre vájtuk magunkat a végső okok keresésébe, annál vékonyabbá finomultak kutatásainknak a legvégső eredményei is, hogy végre eltűnjenek szemeink elől, mint a virágzó fák gyökerei a földben. Úgy jártunk, mint az őserdők természetbuvárai, akik széles országúton indulnak a rengetegbe, amely mindinkább összeszűkül és végre csak egy vékony ösvény lesz belőle, amely belevész a sötét bizonytalanságba. Így tűntek el a mi ismereteink végső alapelmei is a Spencer-féle "Nagy Ismeretlen"-ben, - the great unknown - amely reánk mered és áttörhetetlen sziklafalként állja útját minden további haladásunknak. Akárhol tapogatjuk is, e sziklasírból nincs kijárat. Nagy csalódással kell visszafordulnunk, mert útunknak nincs már folytatása. Csak annyit sikerült pozitív eredményképen megállapítanunk, hogy ahol kutatásaink megfeneklettek, ott kezdődik a tulajdonképeni lényeg, az igazi élet, amely eltűnik a titokzatos mélységekben: a misztikumban.