A tükröződési elmélet és a tudat aktivitása [antikvár]

Az utóbbi évek filozófiai irodalmában felvetődött az a vélemény, hogy a tükröződési elmélet ellentmond az ember marxi koncepciójának. Sokan azt állítják, hogy Lenin maga is "kijavította" (azaz megtagadta) a "Materializmus és empiriokriticizmus" tükröződési elméletét. A szerző először is azt vizsgálja, hogyan elemezte Lenin a fenti műben a tükröződési elméletet. Bebizonyítja, hogy a dialektikus maerializmus tükröződési elméletéhez tartozik a tudat aktivitásának tétele is, amely azt fejezei ki, hogy a valóság tudati visszatükrözése, a megismerés, alkotó-konstruáló tevékenység, és hogy e tevékenység termékeinek, az eszméknek ösztönző és szabályozó szerepük van a valóságot alakító gyakorlati-anyagi tevékenységben. A szerző különös gondot fordít annak kimutatására, hogy a tudat aktivitása nem misztikus princípiumokból ered, hanem a környezet és a gyakorlati tevékenység által determinált sajátos törvényszerűségek alapján megy végbe. Mindez új megvilágításba helyezi a tükröződési elméletet, és lehetővé teszi az ezzel kapcsolatban felmerült problémák megnyugató megoldását.