Bővebb ismertető
Lapélein enyhe elszíneződésekkel.
Rudolf Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek úgynevezett "munkásoknak tartott előadásai". Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy amikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének, a Goetheanumnak az építése folyt, Rudolf Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeresség váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófia világképét. Különösen figyelemre méltó a "Munkás-előadások" atmoszférája, az a frissesség és közvetlenség, ami belőlük árad. A nyolckötetnyi, összesen 113 előadás kitűnik abban, ahogyan hidat ver a hétköznapi élet kérdései és a már tisztán szellemi témák között, vagyis ahogyan a látható világra irányuló megismerésünket fokról fokra és szinte észrevétlenül átvezeti a nem látható világ megismerésébe. A második kötet tartalmából: A világhelyzetről - betegségek okai. Gyermekbetegségek: sárgaság - hasmenés - himlő - gennyes kiütések - gyermekbénulás - skarlát - kanyaró. Az emberi fül felépítése - sas, oroszlán, bika és ember. A pajzsmirigyről és a hormonokról. A szem - a haj színe. Az orr - szaglás és ízlelés. Rövidlátás és távollátás. A kutyák farok-csóválásáról. A bőr különböző rétegei. Az édesvízi halak és a madarak vándorlása. A köszvényről. Miért kapunk meg egy fertőző betegséget? Influenza - szénanátha - szellemi betegségek. Láz - ájulás - terhesség. A temetőbogár és a darázs bölcs működése. Az alkohol hatása az emberre - a macskajaj. A kanadai hód és flegma jelleme. A nikotin hatása. Növényi étrend, állati étrend. Ikerszülés. Bandzsaság. A bolygók és a fémek összefüggései, illetve gyógyító hatásuk.
Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója, emellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat maradt fenn tőle.
Rudolf Josef Lorenz Steiner 1861. február 27-én született, két testvére volt: húga, Leopoldine és öccse, Gustav. Rudolf gyermekkorát Mödlingben és Pottschahban töltötte. Iskolába Lajtaszentmiklósra és Bécsújhelyre járt.
1890-től a Goethe–Schiller-Archívum állandó munkatársa Weimarban. Részt vesz Goethe természettudományos írásainak újabb kiadásában. Ebben az időben találkozott Hermann Grimm-mel, Ernst Haeckellel és Eduard von Hartmann-nal. 1891-ben a filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen. 1892-ben megjelenik disszertációja Wahrheit und Wissenschaft (Igazság és tudomány) címen.
1902-ben felajánlották neki a Teozófiai Társaság német szekciójának főtitkári tisztségét, amit azzal a feltétellel vállalt el, hogy kizárólag saját nézeteit fogja képviselni. Ebben az időszakban fektette le az antropozófia (antropos: ember, sofia: bölcsesség) alapjait, és ekkor találkozott Christian Morgensternnel és Édouard Schuréval. A Társaság keretein belül tartott előadásaiban 1902. október 6-án hangzott el először nyilvánosan az „antropozófia” kifejezés, az emberiség fejlődéstörténeteként értelmezve. Tevékenysége ezután ennek a fejlődéstörténetnek a kidolgozására koncentrálódott.
1924 őszén egészsége romlásnak indult, előadásait kénytelen volt rövidebbre fogni. Betegsége idején az 1923-ban megkezdett önéletrajzát (Mein Lebensgang – Életutam) folytatta, de ezt a művét végül nem sikerült befejeznie. 1925. március 30-án hajnalban elhunyt.