Kockázataink kicsiben és nagyban [antikvár]

Amikor ​már az élet szinte minden területén elromlani látszanak a dolgok, s általánossá válik egy nemzetközösségben a kibontakozás igénye, döntéskényszerbe kerül, de egyben óriási döntési lehetőséghez is jut a társadalom. A döntés halogatása ilyenkor éppúgy fokozott kockázatot rejt magában, mint a hiányos döntés-előkészítés. Meggyőződésem, hogy egy folyamatosan sikeres társadalomépítésnek nem a termelés, hanem az EMBER áll a középpontjában. Gazdasági-politikai tanulmányomban ezért próbáltam meg „a fejéről a talpára állítani” gondolkodásunkat, az egyéni kockázatkezelés felől közelítve közös fejlődésünk és egyéni boldogulásunk esélyeihez. Kifejezetten kívánatos, hogy az Olvasó is önmaga érdekeire koncentráljon, miközben vitapartneremül szegődik. Intelligenciájától, ismereteitől, tapasztalataitól és egoizmusának mértékétől függően ki-ki a maga módján járul hozzá a köztudat mindenkori állapotához. Éppen ezért az a világkép, amely az én látásmódomat tükrözi, annyiféle reakciót fog kiváltani, ahányan végigkövetik a logikámat. A könyv rólunk és nekünk szól. A magyar értelmiségieknek (GONDOLKODÓKNAK) készült, függetlenül attól, hogy a szellemi vagy a fizikai munka játssza-e a főszerepet mindennapjaikban. Világképük, magatartásuk soha olyan mértékben nem befolyásolta a jövőnket, mint éppen napjainkban. Az időközben lezajlott (májusi) pártértekezlet eseményei tovább szilárdították bennem ezt a hitet. (1988)