A dialektikus materializmus [antikvár]

A dialektikus malerializinus általános jellemzése 1. A marxista lilo/ofia és a filozóíia megelőző l'ejlödése A marxizmus lilozóiiája - korunk tudomáiiyos világnézete — a dialektikus és történelmi materializmus. A Filozóíia csak a maixista lilozólia kialakulá-Malakuláir"' filo/ofia ^ ^^^ érielmében tudománnyá. A legtöbb tudományhoz hasonlóan a filozófiának is volt egy hosszú kialakulási korszaka, amikoi- benne a tudományos elképzelések és sejtések féltudományos nézetekkel és teljesen hamis, fantasztikus eszmékkel keveredtek. A fi|ozótiát e korszákban, amely a XIX. század közepéig tartott, az jellemezte, hogy egybeolvadt a megismerés mindazon területeivel, amelyek szintén a kialakulás állapotában voltak. Ez a filozófiát már elevi- megterhelte egy sor, az adott korban megoldhatatlan részproblémával, beigazolatlan sejtéssel, téves nézettel, másfelől az alapvető filozófiai problémák teljesen kielégítő tudományos megoldása sem volt lehetséges, és lehetetlen volt a filozófia tárgyának teljes tisztázása is. -Mindez a filozófiának bizonyos spekulatív jelleget kölcsönzött.'amennyiben az emberi i.^^meretek hatalmas hézagait tudományosan kellően alá nem támasztott spekulációval próbálták kitölteni. Az idealizmus esetében ez a spekuláció — különösen a legdöntőbb kérdésekben — minden alapot nélkülöző gondolati kon.strukció volt. A materialista filozófusok elvileg idegenkedtek a valóságtól elrugaszkodó spekulációtól, a tudományos ismeretek és gyakorlati tapasztalatok viszonylag alacsony színvonala azonban itt is, bizonyo.« leegyszerűsítő megoldások mellett, spekulatív elemek jelentkezéséhez is vezetett. A XIX. század közepe tájára a szaktudományos ismeretek kiszélesültek és elmélyültek. Fő vonalaiban és a főbb pontokon feltárták a természet isméit alapformáinak összefüggéseit, és közeledtek a társadalmi összefüggések megismeréséhez. Fokozatosan feltárult az a folyamat, amelyben az egyszerű anyagformákból különböző fokozatokon át létrejött az.ember és az emberi tudat. Ezek az eredmények alapul szolgáltak ahhoz, hogy az a filozófia, amelyet kizsákmányoló osztályérdekek nem korlátoznak, most már rájuk támaszkodva, tudományos általánosítással oldja meg a legalapvetőbb kérdéseket, és kiküszöbciliön minden tudománytalan előfeltevést és spekulációt. Ez természetesen megkövetelte a társadalom valóban tudományos elméletének kidolgozását is. ami a társadalmi fejlődés adott szakaszán már lehetséges.sá és szükségszerűvé is vált. Mindezek alapján vált a szó teljes értelmében luábmánnyá a legáltalánosabb törvények tanulmányozása, a filozófia í.s El-V5 ff;jfZff A fJiíilfktikiií- rníilfTKiliz/niis ríItalíiiios jellenizése I. A iii;i) xis(ii lilo/nna !1 fiio/óliu n)ei;elő/-ő íejlőclése A rnarxi/rriü lilff'a I ^ (f.ijr,;^ értelmében tudománnyá. ,1 ii 11 ,is.t ^^ If^/több tudfimányhoz hasonlóan a filozófiának is volt egy ho'.szú kiiibikulási korszaka, amikor bcnno a tudományos elképzelések és sejté,sek féltudornányos nézetekkel é.s leljesen humis, fanta.sz-tikus ei:xrnékk(;l k( vererltck, A lilozóliát e konszakban, amely a XIX. század közepéig tartott, az jelleniezfe, ho^y egybeolvadt a megismeré.s mindazon területeivel, airjelyek szintén a kialakulás állapotában voltak. Ez a lilozóliát rriár eleve rneltériiclto e>jy sor', az adott korban megoldhatatlan részproblémával. beij»azolatlan .sejtéssel, téves nézettel, más/elől azalapvető tilozóliai rjirjbiérnák te|jes(.'n kielégítő tudományos megoldása sem volt lehet.séges, é;; lehetetlen volt a filozófia tárgyának teljes tisztázása is.-Mindez a filozófiának bizonyos spekulatív jelleget kölcsönzött., amennyiben az emberi i-rneretek hatalmas hézagait tudományosan kellően alá nem tá-ma.Hztott .spekulációval próbálták kitölteni. Az idealizmus esetében ez a spekuláció különösen a legdöntőbb kérdésekben — minden alapot nélkülöző gondolati konstrukció volt. A materialista filozófusok elvileg idegenkedtek :i valóságtól elrugaszkodó spekulációtól, a tudományos ismeretek é.i, gyakorlati tapaszt.-ilatok viszonylag alacsony színvonala azonban itt is. bizonyoy leeí>yszerüsítő megoldá.sok mellett, spekulatív elemek jelentkezéséhez ir, vr'zetetl. A XIX. század közep)e tájára a szaktudományos is-tiierelek ki.-.zélesíiilek és elmélyültek. Fő vonalaiban és a főbb pontokon feltárták a teirnészet ismert .ilapfoTTtiáinak összefüggéseit, és közeledtek .1 tári.adaltrü ö.sszefüggések megismeréséhez. Fokozatosan feltárult az a folyamat, arrn'lyben az egyszerű anyagformákból különböző folcozatokon :it létfejöt.t az.ctribei- és az emberi tudni. Kzek az eredmények alapul szolgáltak afihoz. hogy az filozófia. íimelyet kizsákmányoló osztályérdekek ri' tn korlátf)7.nak. most mát rájuk 1 árn.iszkodva, tudományos általánositás-: :il oldja meg a le(;alat>vetőhb kérdéseket, és kiküszöböljön minden tudo-riií'inytalari előfeltevést és spekulációt. Kz természetesen megkövetelte a t/ir'.ad ilfirn valóban tudományos elméletének kidolgozását is. ami a társadalmi fejlődés •¦idolt szakaszán már lehetségessó. és szükségszeríivé is vált. Mindezek alapján vált a szó teljf's élteimében mdömúnii.yá a Icqálta-hhidsiihh U'irvfniyi-lr (tiiuih\iíin\ii>t('ixii. a fUnzóHo ífi