A filozófia története [antikvár]

BEVEZETES A marxista filozófiatörténet tulajdonképpen történeti jellegű bevezetés a dialektikus és történelmi materializmus tanulmányozásához. Történelmileg mutatja meg azokat a sajátos összefüggéseket, tényezőket, melyek hatása alatt a filczófia keletkezett és fejlődésében napjainkig eljutott. Következésképpen feladata nem a különféle nézetek egyszerű leirása vagy a hatások puszta megállapitása, hanem az, hogy megmutassa: milyen módon függött össze a filozófia az egyes időszakokban a mindenkori osztályviszony okkal, a tudományok fejlettségével, milyen módon merültek fel az egyes filozófiai kérdések, ezek megválaszolása hogj'an haladt előre, hogyan jelentek meg és fejlődtek egj es filozófiai kategóriáit stb. Mindennek feltárásában a dialektikus materializmus tanítására támaszkodik. I\íi a íilozofia Mivel a filozófia történetével foglalkozunk, mindenekelőtt azt szükséges tisztázni, mit értünk filozófia alatt. A filozófia a társadalmi tudat egyik formája, a valóság megismerésének sajátos módja., a szocializmusban a társadalom, az osztálytársadalmakban pedig valamely osztály világnézete. A filozófia kifejezés maga görög eredetű, két szóból: filia (szeretet) és szófia (bölcsesség) tevődik ösz-sze és szószerint a bölcseség szeretetét jelenti. A társadalmi fejlődés során azonban meghatározott uj értelemben használatos, ahogy az előbbi meghatározás mutatja. A filozófiát mint világnézetet határoztuk meg. Világnézettel minden ember rendelkezik, minden egyén meghatározott nézetekkel bir az őt körülvevő világról. Ily módon a világnézet az egyes egyén nézeteinek összességét jelenti. Ezen az általában vett világnézeten belül azonban a filozófia sajátos helyet foglal el. Ez abban nyilvánul meg, hogy: 1. rendszeres jellegű és általában egy - vagy több - alapelvből kiindulva igj'ekszik az összes világnézeti problémákat megválaszolni, 2. tudományos iRémiyel lép fel, természetesen mátí dolog aztán az, hogy tudományos-e vag>- sem. A vallástól a filozófiát két lényeges mozzanat különbözteti meg. Egyrészt az, hogy mifí a vallás alapja a vakhit, addig a filozófia az észre támaszkodik. A másik fontos dolog az, hogy a filozófia bizonyít, a vallás pedig a maga dogmáit a vakhit alapján elfogadtatja és nem bizonyit. Ez persze - 3 -