A keresztény életeszmény [antikvár]

A kereszténység eredeténél fogva isteni. Ez az Istenhez való közellét csodálatos gazdagságot jelent számára. S a kereszténységnek egyik legnagyobb és mélyen életbevágó problémája, hogy ezt a káprázatos gazdagságot a maga nagyságában felmutassa és az emberek elé tárja. Ennek a fölséges gazdagságnak azonban sajnálatos sors jut osztályrészül a világban. Prohászka a Diadalmas világnézet előszavában azt mondja: a modern világban sokaknak gyerekes, sőt szörny-fogalmai vannak a kereszténységről, - karikatúrák kísértenek a fejében... Valami elmaradt s külsőségekben rejlő gondolatszegénységet tartanak kereszténységnek. Az egyházi kereszténység nekik nem egyéb, mint szellemtelen sémák összefoglalása, a fetisizmusnak valamelyes európai kiadása. Ez a tény valóban egyik nagyszabású, szerencsétlen tényezője az emberi történelemnek. Nietschenek s a hozzá hasonló szellemeknek sajnálatos működése a kereszténység irányában innen ered. És, bár el tudjuk képzelni az ilyen emberek üdvözülését, akik előitéleteik miatt üldözik is az Egyházat, azonban az ilyen félreértéseken felnevelkedett igazságkeresésnek a szélesebb tömegeket illetőleg megrázóan szomorú eredményei lehetnek.