A klasszikus német idealista filozófia etikájáról [antikvár]

A jelenkori etikai gondolkodás még mindig nem kellően figyelt fel Marxnak, Engelsnek és Leninnek azokra a megjegyzéseire, amelyet filozófiájuk elméleti forrásairól tettek. Az esztétika, logika már sokkal alaposabban gyümölcsöztette pl. a XIX. sz.-i klasszikus német idealista bölcselet eredményét, mint a marxista morálelmélet. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az etikára is érvényesek azok az általános megjegyzések, amelyeket a marxizmus megteremtői olyan gyakran hangoztattak. Engels egyenesen a következőket mondja az említett német gondolkodás jelentőségéről. Ha a tudományos szocializmust "nem előzte volna meg a német filozófia, főként Hegel filozófiája, akkor a német tudományos szocializmus - az egyetlen tudományos szocializmus, amely valaha létezett - sohasem jött volna létre." Engels megjegyzése után aligha kétséges, hogy a mai marxista - vagy, ahogyan klasszikus megalapozóik gyakran mondják - a modern gyakorlati materialista etikának igen sokat kell tennie az előbbi filozófiák morál elméleti "racionális magjának" feltárásáért. A most közölt tanulmányokban arra törekedtem, hogy a fent mondott irányelvek szellemében fogalmazódjanak meg. Kísérletet teszek a német idealista etikának - mint a marxi etika egyik elméleti forrásának - az átfogó feldolgozására.