A kultura marxista elmélete [antikvár]

- 3 e v a z e t é aA művelődés fokozódó jelenléte életünkben egyre erőteljesebben vet fel egy kérdést a mlndagmapi gondolkodás ázására 8 ea nem más, mint akultura haszna, alkalmazhatósága. Amikor valaki különböző kommunikációs csatornákon ismételten hallja, hogy tanulnia művelődnie kell, elsősorban azt kérdésit érdemes-e? Jobbá teszi-e az életet, növeli-e az ember a-nyagi jólétét, társadalmi megbecsülését?A probléma ott kezdődik, hogy a hagyományos felfogás e kérdésekre nem tud egyértelmű igennel válaszolni. Szerinte a sgűveltség tartalmasabbá teszi ugyan élettbaket, növeli tudásaikat, gazdagítja árzelemviláguakat, fsjlaszti erkölcsi itálé tttaket és Ízlésünket,' da értéke kivül áll a mindennapi élet folyamatán, ezért nem várhaté tőle közvetlen gyakorlati eredmény ás anyagi haszon A kultura haszna csak az ember belaó világábaq jelentkezik, abban a fejlettségben, mely a "magasabb-rendű értékekre" való orientáltság következtében jön létre. Hindebből leszűrhető, hogy e felfogás szerint a műveltségnek nem lehet sem használatié sem pedig csereértéke. értéke kizá-rélag csak a. azeaél^iségban realizálódhat.A mindennapi élet problémáival küzdő embert persze nem elégíti ki, nem nyugtatja meg ez a magyarázat. Nem elégszik meg önmaga fejlesztésének lehetőségével, ha a gyakorlati valósága asm lesz jobb általa. Eöznapi kifejezésael élvet hamarabb szeretne *jobban élni", mint "gazdagabb lelkivilággal"