A ma életművészete [antikvár]

Részlet a kötetből:A MA ÉLETMŰVÉSZETEA francia forradalom legvéresebb napjaiban Latour de Maillac grófnőtől megkérdezték régi barátnői: mit csinál? mivel tölti napjait?... Élek - válaszolta a grófnő -, ez ma minden munka között a legnehezebb foglalkozás. Azt hiszem, mi, akik ma élünk; mindnyájan elmondhatjuk ugyanezt magunkról. Van ugyanis a vértanúhalálnál ezerszer nehezebb valami: a vértanúélet, azoknak az élete, kiket öreggé tettek az aggódások hosszú éjszakái és a lemondás könnyei. Olyan időket élünk, amelyben kortársaink mindannyian hősökké lépték élő, hiszen van-e valaki, aki elmondhatná, hogy nincs egy mély ránc se a homlokán, egyetlen karcolás sincs a szívén?... A mai életben azok a legnagyobb hősök, akik a gondok, csalódások, bajok szürke hétköznapjain csöndesen, lehajtott fejjel viszik a maguk keresztjét az egyik stációtól a másikig. A hivatalnokcsalád glóriás asszonyai, akik éjszakákat ülnek az ágyuk szélén a garasoskodás démonjaival vívott csatában, méltóságos és kegyelmes asszonyok, akik penziót nyitottak, akik ott ülnek a boltok pultjai mögött, ruhát szabnak és kalapot díszítenek... fiatal úrilányok, akik nevelőnős- - ködnek, akik havi 40 pengőért mindig a más gyerekét kénytelenek szeretni, tanárjelöltek, akik fűtetlen szobában koplalnak s nyaranta pincéreskedve, kuporgatják össze az egyetemi tandíjat.