A néptömegek és a személyiségek történelmi szerepéről [antikvár]

IA NÉPTÖMEGEK ÉS A SZEMÉLYISÉGEK TÖRTÉNELMI SZEREPÉRŐL SZÓLÖ IDEALISTA NÉZETEK BÍRÁLATAAz embereknek a történelemben játszott szerepe már régen foglalkoztatja a történészeket, a filozófusokat és más tudósokat, akik a társadalom jelenségeire keresnek magyarázatot. A különböző teóriák és filozófiai pártok az e kérdésekre adott válasz alapján is két fő irányra, materialistára és idealistára határolódnak el. Mint minden társadalmi kérdés értelmezésében, ebben is egyedül a marxizmus-leninizmus áll következetesen a materializmus alapján, egyedül a marxizmus-leninizmus ad tudományos magyarázatot. Valamennyi többi nézet, tudatosan vagy akaratlanul, az idealizmus álláspontján van.A történelem során kialakult különböző elméletek közül a legrégibb a vallásos felfogás. A vallások lényegében tagadják az ember történelemformáló szerepét, és ezt a szerepet istennek, illetve más társadalom feletti erőknek tulajdonítják. Szembetűnően jut kifejezésre ez a felfogás a ma is létező vallások közül a mohamedánoknál, akik a sorsnak" tulajdonítják a történelmi eseményeket, vagy a kálvinisták predesztináció" (eleve elrendelés) tanában, mely szerint az emberek sorsa már születésükkor eleve meg van határozva.A vallási nézetektől eltérően a régi korok világi" történetíróinak többsége a szubjektivizmus álláspontjára helyezkedett, amely az uralkodóknak, vezéreknek stb. tulajdonította a történelemalkotó szerepet. Nézeteik szerint a vezérek formálják önkényesen a történelmet. Ez az irányzat a történelmi vezéralakok életének leírását vagy történelemalkotó szerepük mindenáron való kimutatását tartotta feladatának. Ily módon a történetírás különböző, az uralkodókkal kapcsolatos történetekről szóló, egyes véletlenszerű eseményeket leíró, erőszakolt magyarázatok halmazává vált. Az ilyenfajta történetírást gúnyolja ki Dobroljubov, a nagy orosz forradalmi demokrata: Történelmi könyveinkben