A nő és a szocializmus [antikvár]

Napról-napra előbbre haladó, nagy szociális átalakulás korában élünk. A társadalom minden rétegében egyre fokozódó nyugtalanság vesz erőt a lelkeken, mélyreható átalakulások felé sodorva azokat. Az egész társadalom érzi, hogy alapja ingadozik. Nagyon sok olyan kérdés merült fel, mely egyre tágabb köröket foglalkoztat és melynek megoldása körül a vélemények erős csatája folyik. Ezek közt a kérdések közt a legfontosabbak egyike, amely mindinkább homloktérbe nyomúl, az úgynevezett nőkérdés. Ez a kérdés a körül forog, hogy a nő társadalmunk szervezetében milyen helyet foglaljon el és hogyan fejtheti ki erőit és képességeit minden irányban avégből, hogy az emberi társadalomnak tökéletes, egyenlőjogú és lehetőleg hasznosan működő tagjává legyen. A mi álláspontunkról nézve, ez a kérdés egybeesik azzal a kérdéssel, hogy miképpen kell az emberi társadalomnak alakúlnia és szervezkednie, hogy benne az elnyomást, a kizsákmányolást, a szükséget és a nyomorúságot az egyénnek meg a társadalomnak fizikai és szociális tekintetben egészséges állapota váltsa fel. A nőkérdés tehát miránk nézve csak egyik oldala az általános szociális kérdésnek, amely napjainkban minden gondolkozó főt foglalkoztat, minden lelket megmozgat; és így azt véglegesen megoldani csak a társadalmi ellentéteknek és az ezekből származó bajoknak megszüntetésével lehet. A nőkérdéssel mégis külön kell foglalkoznunk. Először, mert annak megállapítása, hogy a nő társadalmi helyzete milyen volt a múltban, milyen most és milyen lesz a jövőben, a társadalomnak nagyobbik részét érinti, legalább Európában, amennyiben itt a női nem a népességnek nagyobbik felét teszi...