Bővebb ismertető
Azok az alapelvek, melyek e könyv megírásában vezettek, a Magyar Paedagógia 1910. évfolyamában találhatók meg Filozófia a középiskolában címen. Itt kifejtettem, hogy a középiskolai filozófiai oktatás nem annyira a filozófiai propedeutikán, mint inkább az egyes tárgyak filozófiai szellemű tanításán fordul meg; továbbá, hogy a filozófia propedeutika a maga jelentős fogalomrendszerező feladatát a puszta pszichológia és logika keretében egyáltalán meg nem oldhatja. A könyv írása közben nem egy ponton éreztem a tudományos és a didaktikai szempont összeütközését; legtöbbször az utóbbi javára döntöttem (pl. a filozófiának éppen nem részletező felosztásánál; az érzelmeknek nem tiszta pszichológiai, hanem hagyományos alapon érzéki, értelmi, erkölcsi és esztétikai érzelmekre való osztályozásánál; az akaratszabadság kérdésének egyrészt tisztán pszichológiai, másrészt filozófiai szempontból való fölfogásánál stb.). Többször inkább nem teljes fogalmat adtam, csakhogy a szöveg könnyebbé, kevésbbé tömörré váljon. Mégis maradt néhány nehezebb fogalmazás, melynek megkönnyítése a fogalmak szabatosságának föláldozását vonta volna maga után. A pszichológiába még több elemi, külön készülékekre alig szoruló kísérletet óhajtottam beolvasztani; de így a könyv túlságosan megnövekedett volna. Ezért a középiskolai pszichológiai oktatásban fölhasználható elemi kísérletek gyűjteményét e könyvhöz alkalmazva a t. kartársak számára külön füzetben tettem hozzáférhetővé. (Elemi pszichológiai kísérletek. Budapest, 1911.)A logika módszertani része a logikai formák elméletével szemben nagyobb gyakorlati jelentősége miatt terjedelmesebb tárgyalásban részesült. A tudomány fogalmának és felosztásának kissé bővebb elemzése pedig alkalmas belépőjegynek tűnik fel előttem az egyetemi tanulmányokra.