Bővebb ismertető
Eloszd
A tudom-is-én-micsoda - a nescio quid, a non so che, az el no se' qué, aje ne sais quoi vagy az í know not what stb. - kifejezés valamikor a XVII. század utolsó harmadában sűrűsödik össze divatos fordulatból önálló fogalommá. Filozófiai, teológiai, retorikai, művészetkritikai, morálfilozófiai és proto-esztétikai beszédmódok kereszteződésében formálódik. A kötetünk második felében olvasható tanulmányok e fogalom sok szálon futó, bonyolult történetének néhány lehetséges megközelítésével szolgálnak, de természetesen távolról sem képesek kimerítően bemutatni azt. A felvethető értelmezési irányok közül a művészetelméleti és esztétikai kapja a legnagyobb hangsúlyt, hiszen a tudom-is-én-micsoda kikristályosodott és bevett tartalmi elemeit még a XVIIL század legvégén is ott találjuk Immánuel Kant „esztétikai eszméjében" (Az ítélőerő kritikája, 49. paragrafus) vagy Friedrich Schiller „kellem" (A kellemről ésaméltósdg-ról) és „csodálatos érzelem" (Levelek az ember esztétikai neveléséről, 15.) fogalmában, még ha maga a kifejezés már régen nincs is forgalomban a filozófiai vagy esztétikai irodalomban ekkoriban. A XX. században Vladimír Jankélévitch Le Je-ne-sais-quoi et lepresque rien című három kötetes művében eleveníti fel ezt a fogalmat; ennek recepciója azonban már nem tárgya könyvünknek.
Az itt olvasható tanulmányok - Esterházy Péter esszéjétől eltekintve - eredetileg előadás formájában hangoztak el „Aje ne sais quoi fogalma" c. konferencián, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Esztétika Tanszéke és a Szegedi Tudományegyetem Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszéke együttműködésében rendeztünk meg Szegeden 2009. szeptember 11-12-én. Kötetünk első felébe olyan XVII-XVIII. századi forrásokat válogattunk, amelyek alapvető fontosságúak a téma megértéséhez. Egy kivételével nem szemelvényeket, hanem teljes szövegeket közlünk.
Egységesen a tudom-is-én-micsoda alakot használjuk aje ne sais quoi és annak különböző tipográfiai és nyelvi változatainak a fordítására. Dominique Bouhours azonos című 1671-es beszélgetése Harkányi András fordításában jelent meg először magyarul a Laokoón c. internetes művészetfilozófiai folyóiratban 2001-ben, ő használja - Kisbali László javaslatára - ezt a magyarítást. Néhány klasszika-filológiai kérdés tisztázásában Kárpáti András és Székely Melinda volt segítségünkre.
Esterházy Péter
Esterházy Péter (1950–2016) az ELTE matematika szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Világszerte az egyik legismertebb és legelismertebb magyar író. Első könyve megjelenésétől kezdve a Magvető Kiadó szerzője.
Fontosabb díjai
Füst Milán-jutalom (1983), Déry Tibor-díj (1984), József Attila-díj (1986), Örley-díj (1986), Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország – 1992), Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíj (1992), Premio Opera di Poesia (a Római Irodalmi Fesztivál Díja – 1993), Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország – 1994), Björnson-díj (Norvégia – 1995), Kossuth-díj (1996), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1998), Osztrák Állami Díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2001), Márai Sándor-díj (2001), Herder-díj (2002), Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország – 2003), Pro Europa-díj (2004), Üveggolyó-díj (2004), A német könyvszakma békedíja (Friedenpreis des Deutschen Buchhandels – 2004), Grinzane Cavour-díj (a Harmonia caelestis című regényért – 2004), a Toszkán Tartomány Il Gonfalone d'Argento díja (2005), Cittá di Bari irodalmi különdíj (2006), Nápoly város könyvdíja (2006), Pablo Neruda Nemzetközi Irodalmi Díj (2006), Prima Primissima Díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2008), Ovidius-díj (2009), 20 éves a Köztársaság Díj (2009), Román Kulturális Érdemrend Parancsnoki fokozata (2010), Grosso d'Oro Veneziano Díj (2010), AEGON Művészeti Díj (2011), Jeanette Schocken-díj (2013), Premio Letterario Internazionale Mondello (2013)