A tudom-is-én-micsoda fogalma [antikvár]

Eloszd A tudom-is-én-micsoda - a nescio quid, a non so che, az el no se' qué, aje ne sais quoi vagy az í know not what stb. - kifejezés valamikor a XVII. század utolsó harmadában sűrűsödik össze divatos fordulatból önálló fogalommá. Filozófiai, teológiai, retorikai, művészetkritikai, morálfilozófiai és proto-esztétikai beszédmódok kereszteződésében formálódik. A kötetünk második felében olvasható tanulmányok e fogalom sok szálon futó, bonyolult történetének néhány lehetséges megközelítésével szolgálnak, de természetesen távolról sem képesek kimerítően bemutatni azt. A felvethető értelmezési irányok közül a művészetelméleti és esztétikai kapja a legnagyobb hangsúlyt, hiszen a tudom-is-én-micsoda kikristályosodott és bevett tartalmi elemeit még a XVIIL század legvégén is ott találjuk Immánuel Kant „esztétikai eszméjében" (Az ítélőerő kritikája, 49. paragrafus) vagy Friedrich Schiller „kellem" (A kellemről ésaméltósdg-ról) és „csodálatos érzelem" (Levelek az ember esztétikai neveléséről, 15.) fogalmában, még ha maga a kifejezés már régen nincs is forgalomban a filozófiai vagy esztétikai irodalomban ekkoriban. A XX. században Vladimír Jankélévitch Le Je-ne-sais-quoi et lepresque rien című három kötetes művében eleveníti fel ezt a fogalmat; ennek recepciója azonban már nem tárgya könyvünknek. Az itt olvasható tanulmányok - Esterházy Péter esszéjétől eltekintve - eredetileg előadás formájában hangoztak el „Aje ne sais quoi fogalma" c. konferencián, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Esztétika Tanszéke és a Szegedi Tudományegyetem Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszéke együttműködésében rendeztünk meg Szegeden 2009. szeptember 11-12-én. Kötetünk első felébe olyan XVII-XVIII. századi forrásokat válogattunk, amelyek alapvető fontosságúak a téma megértéséhez. Egy kivételével nem szemelvényeket, hanem teljes szövegeket közlünk. Egységesen a tudom-is-én-micsoda alakot használjuk aje ne sais quoi és annak különböző tipográfiai és nyelvi változatainak a fordítására. Dominique Bouhours azonos című 1671-es beszélgetése Harkányi András fordításában jelent meg először magyarul a Laokoón c. internetes művészetfilozófiai folyóiratban 2001-ben, ő használja - Kisbali László javaslatára - ezt a magyarítást. Néhány klasszika-filológiai kérdés tisztázásában Kárpáti András és Székely Melinda volt segítségünkre.