Athenaeum-tár [antikvár]

A Magyar Filozófiai Társaság vitaülései a Második Világháború időszakában írta: Kunszt György. Ma már kevés olyan ember van Magyarországon, aki felnőttként élte át a Második Világháború éveit; akik csak hallomásból ismerik azt az időt, nehezen tudják elképzelni, hogy akkoriban a magyar szellemi élet még képes volt olyan ambiciózus, szívós és a napi politikától mentes vállalkozásokra, méghozzá háborítatlanul, mint a Magyar Filozófiai Társaság 1938 és 1944 között lefolytatott vitaülései. Ezek anyagát nyomtatásban is megjelentették, előbb az ATHENAEUM akkori számainak hasábjain, majd - a vitaülések többségét két kötetbe rendezve - könyvalakban is: az elsőt A filozófia nagy rendszerei címmel 1942-ben, a másodikat A mai filozófia címmel 1944-ben adták ki, a Magyar Filozófiai Társaság Könyvtára 8. és 9. köteteként. A Magyar Filozófiai Társasában természetesen korábban is folytak már viták, de azok teljes anyaga soha sem került bele az ATHENAEUMba. Másrészről, az ATHENAEUM korábban is közölt egymással vitázó tanulmányokat, de azoknak egyszer sem volt közvetlen közük a Magyar Filozófiai Társaság programjához. A szóbanforgók közüli első vitaülést az ATHENAEUM 1938/5-6. száma közölte teljes egészében, az utolsót pedig az 1944-ben megjelent egyeden szám. Összesen 40 ülés anyaga került be az ATHENAEUMba, az említett két kötet pedig ezek közül összesen 24 ülést mutatott be. A jelen kiadvány mind a 40 ülés anyagát tartalmazza, de nem követi időrendi sorrendjüket, s nem volt tekintettel a korábbi gyűjteményes kötetek felépítésére és válogatására sem. Kiadványunk az üléseket három csoportba sorolja: ezek közül az első a filozófia mibenlétére és történetére vonatkozó üléseket gyűjti egybe, a másodikba, a filozófiai alapdiszciplínák (logika, esztétika, etika, metafizika stb.) kerültek, a harmadikba pedig a különböző társadalom- és természettudományokhoz kapcsolódó - alkalmazottnak mondható - filozófiai diszciplínák. A logikához fűződő szoros kapcsolata miatt a nyelvfilozófia a második csoportba került, a filozófia jövőjével foglalkozó ülés jegyzőkönyve pedig az egész anyag legvégén található. Ebben az időben a Magyar Filozófiai Társaság elnöke báró Brandenstein Béla (1901-1989) volt, aki ezt a tisztséget 1937-től kezdve töltötte be, s ugyancsak ő volt - 1933-tól - a budapesti (akkor Pázmány Péter") tudományegyetem második filozófiai tanszékének vezetője is. (Az első pesti filozófia-tanszéket már hosszabb idő óta Komis Gyula vezette.) Teljesen nyilvánvaló, hogy az 1938 és 1944 között megtartott vitaülések vezéregyénisége Brandenstein Béla volt.