Az utópiáktól az ezredvégi demokráciákig [antikvár]

Egy tanulmánykötet összeállítása mindig kissé számvetést is jelent. Számvetést abban az értelemben, hogy a kutató kénytelen több év távlatából kezébe venni és újraolvasni írásait, megvizsgálni, hogy melyek azok, amelyek kiállták az időpróbáját. Számvetés abból a szempontból is, hogy bizonyos szelekciós kritériumokat is kénytelen alkalmazni, és ennek keretében áttekinteni azokat a munkákat, amelyek viszonylag egységes egészet alkotnak, vagyis tematikusan beilleszthetők a kötet tartalmába. A tanulmánykötet az 1990-es évek második felében publikált, országos folyóiratokban megjelent, valamint hazai és nemzetközi konferenciákon elhangzott előadásaimat gyűjti egy csokorba. Ettől egy esetben tértem el, amikor beválogattam egy korai, az 1980-as években megjelent munkámat az utópiákról. Olyan eszmetörténeti-politikaelméleti tanulmányokról van szó, amelyek felölelik munkásságom különböző fázisait, áttekintést adnak eddigi pályafutásom különböző állomásainak szellemi termékeit. Egyben egy fejlődési vonalat is bemutatnak, és jelzik azokat a problémákat, amelyekkel az elmúlt évek során foglalkoztam. Érdekességét az olvasó számára elsősorban az jelentheti, hogy főként olyan kutatási témákat érintenek, amelyek előzőleg kevéssé voltak ismertek a magyar olvasóközönség számára.