Bevezetés a filozófiába [antikvár]

Iparosodás és technikai civilizáció A történeti korok nemcsak gazdasági szerkezetükben, társadalmi felépítésükben különböznek egymástól, hanem abban is, hogy mit tekintenek kulturális alapértéknek, amely az egész gazdasági-társadalmi berendezkedést átsugározza. A keresztény középkorban ilyen alapérték a vallásos élet, a reneszánszban a szépség, az esztétikai harmónia, a felvilágosodásban a racionalizmus, az ész megváltó erejébe, mindenhatóságába vetett hit. Az alapértékek, velük az értékek egész rendje változik; bizonyos értékek „megalvadnak" vagy „kikopnak" az emberi életből, másokat „kiszorítanak", és új értékek lépnek a régiek helyébe. Mégpedig egyszer lassú evolúcióval, másszor viharos gyorsasággal, divatként vagy hóbortként indulva kalandos, társadalmi-történeti utakra. Korunkban ilyen történelmi változások folyamán a gazdasági-technikai érték vált a civilizáció alapértékévé; technikai civilizációban élünk. Ennek a hosszú távú társadalmi-történeti változásnak - amelynek még koránt sincs vége - egyik mozzanata, a tudomány és a technika összekapcsolódása először a XVIII. században kezdődött és a XIX. században kibontakozó ipari forradalomban, majd 'az azt követő, és napjainkban is tartó tudományos-technikai haladásban teljesedett ki. A gőzgép feltalálása (1769) és alkalmazása nyomán a XVIII. században megkezdődött az ipari forradalom és a technikai civilizáció kiépülése. A technikai találmányok és a tudományos felfedezések megváltoztatták a termelési eszközöket. A termelékenység növekedett, mert emberi és állati energia helyett előbb mechanikai, majd kémiai-fizikai energiákat alkalmaztak. A gépek tömeges alkalmazása növelte az anyagijavak mennyiségét, megváltoztatta az ember helyét a termelésben, új szükségletek, gondolkodásmódok kialakulásának forrásává vált a mindennapokban. A technika és a tudomány haladása tehát a munkaeszközök fejlődését eredményezte. Ez átalakította az emberi élet lényeges területeit, az embergép viszonyt, a munkában kialakuló emberi kapcsolatokat; a közösségi életet és a társadalom szokásrendjét, egész kultúráját. - Ezt a folyamatot, a társadalmi velejárók sokféle mozzanatát tekintik át a következő szemelvényrészletek.