Bölcselettörténet I. [antikvár]

A történelem tanúsága szerint a filozófia egyidős az öntudatosan gondolkodó emberrel. A természetben és a saját életében tapasztalt jelenségek okát, magyarázatát kereső ember igyekszik a valóságról lehetőleg átfogó képet alkotni, egyrészt azért, hogy tudásszomját kielégítse, a világban megbízhatóan tájékozódjék, másrészt, hogy a lehetőségeknek megfelelő célokat tűzzön maga elé, és így boldogulásra irányuló vágyának igazolható értelmet adjon. Ez a valóság-egészre törekvő ismeret a bölcsesség szeretete"; a Filozófia" szónak ez a tartalmi jelentése. A szaktudományok a valóság egy-egy részletét vizsgálják. A bölcselet viszont, velük kölcsönhatásban, olyan általános elvek megállapítására törekszik, amelyek a szaktudományi kutatásnak is előfeltételei, és az általános emberi művelődést is szolgálják. Ilyenek a lét, a gondolkodás, a cselekvés és az alkotás általános mibenlétének, törvényszerűségeinek és értékének a megállapításai. Minden tudomány az igazságra, a valósággal megegyező, igazolt ismeretre törekszik. A bölcselet mint tudományelmélet a megismerés általános követelményeinek tesz eleget. A szaktudományok kutatása ugyanis a valóság egyes részleteire irányul; a bölcselet viszont a valóságot, a létet a maga egészében igyekszik megérteni. S ezért a bölcseletre vár az a feladat is, hogy a különböző tudományok összefüggését, a tudományok rendszerét megállapítsa. 2.A szaktudományok és a filozófia sajátos szemléleti módja miatt az előbbiekben - általában - nem fontos a történeti előzmények ismerete, a filozófiai kérdésekben azonban nagy segítséget nyújt a történelem. A bölcseleti fogalmak és problémák alaposabb megértésére s jelentőségük értékelésére ugyanis keletkezésük történeti feltételeinek ismeretével jutunk el A bölcselkedő gondolkodás szellemét legjobban a nagy gondolkodók elmemunkájának megfigyelésével - a filozófia klasszikusaitól - lehet elsajátítanunk, ahogyan a maguk korában megjelennek. A történeti folyamat az egyre visszatérő, történet fölötti, maradandó problémákat is élesen megvilágítja, s rámutat arra, hogyan értek meg e problémák megoldásai, s miként élnek tovább. A bölcselettörténet feladata tehát a bölcseleti tanok és rendszerek ismertetése és értékelése a filozófusok reánk maradt írásai vagy a tanításukat közlő egyéb források alapján. Az értékelés révén segítségünkre van, hogy az igazságot megismerjük, a tévedéseket elkerüljük, és így a legalapvetőbb emberi problémákra helyesen tudjunk választ adni. 3. A bölcselettörténet a filozófia tanulmányozásához nyújtott segítség mellett művelődéstörténeti ismereteinket is bővíti. A filozófia valóság-egészre irányuló szemléletében összefutnak egy-egy kor szellemi áramlatainak, művelődési és világnézeti irányainak s társadalmi viszonyainak hatósugarai.