Diotima [antikvár]

Ez a kötet - a benne összegyűjtött írások és a gratulálok listája - Heller Ágnes hetvenedik születésnapját ünnepli. A Festschriftnek", az ünnep-könyvnek - e szónak nincs magyar, de angol megfelelője sem - sokféle formája és műfaja van. A Heller-Festschriftek is különfélék. Húsz évvel ezelőtt az újvidéki Híd adott ki különszámot róla, tíz évvel ezelőtt ausztráliai hívei és barátai ünnepelték meg, a Thesis Eleven című folyóirat köre. Öt évvel ezelőtt szigorúan tematikus kötet született, a John Burnheim által szerkesztett The Social Philosophy of Ágnes Heller (Amsterdam-Atalanta, 1994, Rodopi). A filozófus hazája most talált alkalmat arra, hogy kifejezze szeretetét és tiszteletét - elkésve, de korántsem megkésve, hiszen a jubiláns fiatal szellemét, kedélyét és munkabírását ismerve bízhatunk abban, hogy számos elkövetkező kerek évforduló nyújt majd alkalmat új és régi gondolatainak aktualizálására. Mi a műfaja a mi kötetünknek? Az első pillantásra kitetszik, hogy ez nem tematikus könyv, de nem is olyan, amelybe minden szerző azt ajánlotta fel, amin éppen dolgozik. Arra kértük körlevelünkben Heller Ágnes híveit és barátait, hogy olyan írással járuljanak hozzá a kötethez, mely kapcsolatban áll az ünnepelt széles spektrumú életművével. Ami létrejött, azt ironikus szellemben vegyes felvágottnak lehetne nevezni, emelkedettebben levelező szümpozionnak. A szümpozion filozófiai műfaja mindig is foglalkoztatta Heller Ágnest. Nemcsak ismételten visszatért Platón Lakomájához, nemcsak bemutatta - Immanuel Kant meghívja önt ebédre című esszéjében - a szümpozion modern formáját, hanem ő maga is többször alkotott ebben a formában, megosztva az álláspontokat szereplői között a komoly vitatkozás" játékában. A mi szellemi lakománk résztvevői körülülték a képzeletbeli asztalt, és ki-ki tehetsége szerint elmondta beszédét. Igaz, a nagy retorikai hagyományok kiüresedése miatt e beszédek feltűnően gyakran széljegyzetekké váltaik, de intenciójuk közös volt: beszélgettünk egy bölcs asszonyról - Diotímáról.