Életem története [antikvár]

BEVEZETESLengyelország' lakossága hat osztályra osztható, főnemesekre, kisnemesekre, félnemesekre, polgárokra, parasztokra és zsidókra. A főnemesek a nagybirtokok és a fontosabb állami hivatalok urai. A kisnemesek is vásárolhatnak birtokot és betölthetnek bármilyen hivatalt, de ezt a szegénységük nem teszi lehetővé. A félnemest az különbözteti meg a többi nemestől, hogy neki nem lehet földbirtoka, és fontosabb állami hivatalt sem tölthet be. Előfordulhat, hogy a félnemes is birtokhoz jut, és ennek fejében évi járadékot fizet. Ez annak a megyének urától függ, akinek a fennhatósága alá tartozik a birtok. A városi polgárok állapota a legnyomorúságosabb. Szolgának ugyan nem tekinthetők, mert rendelkeznek saját polgárjogokkal, de többnyire nincs jövedelmező vagyonuk, se szakmájuk, ezért szegénységben és nyomorúságban élnek. Végül a parasztság és a zsidók, a két leghasznosabb csoport az országban. Az egyik a földet műveli, állatot tenyészt, méhészkedik, minden olyan munkát elvégez, mely a földdel kapcsolatos. A másik kereskedik, ipart és különféle mesterségeket űz, pék, serfőző, vagy bort, pálinkát és mézsört mér, vagy hasonlót. Ok az egyedüli bérlők városban és falun a kolostorok javait kivéve. Mivel a papok szerint bűn a zsidónak enni adni, ezért az ő bérlőik inkább a parasztok közül kerülnek ki. Ezt azonban a birtok állapota megsínyli, amit ők keresztényhez méltó módon tűrnek, mert a gazdálkodáshoz nem értenek.A lengyel nemesek zömének tudadansága, valamint az alattvalók elnyomása és az ésszerű gazdálkodás hiánya oda vezetett, hogy a múlt század végére a lengyel birtokok teljesen elszegényedtek, és egy birtokot, mely ma ezer aranyat jöve-' Maimon Salomon Litvániában nőtt fel, amely akkor, a 18. században, a lengyel-litván unió részét képezte.