Emberismeret és etika [antikvár]

BEVEZETÉS Az elmúlt években a magyar társadalom részérő! egyre határozottabban megfogalmazódott az igény: az etika tanítása váljék a közoktatás szerves részévé. Arra is felfigyelhettünk, hogy amikor ezt a vágyat - különböző fórumokon - kifejezték, rögtön hozzá is fűzték, hogy az etika oktatása ne legyen elméleti jellegű, hanem kapcsolódjék a hétköznapi élethez, annak problémáihoz, kérdésfeltevéseihez. Még továbbmenve, az oktatás és nevelés közös célját egységben látva: az etika kötelező oktatásának az átfogó erkölcsi nevelés részévé kell válnia. Az etikai oktatás által adott értékrendnek egy olyan biztos alapnak kell lennie, amely a személy kiteljesedését segítheti, és amelyre a személyes és társadalmi kapcsolatokat építeni lehet. Mik voltak ezeknek a kívánságoknak a mozgató erői? Demokratikus, pluralista társadalomban élünk. Ez azt jelenti, hogy az állam nem ír elő tagjai számára egy kitüntetett eszmét vagy értékrendet. Azt azonban mindenki tapasztalhatja, hogy a társadalmi együttélés alapvető és közös erkölcsi értékek tisztelete nélkül nem lehetséges. A személyes kibontakozás és a harmonikus együttlét csak akkor valósulhat meg, ha a társadalom polgárai tisztelik egymás személyét, nem tesznek egymás között különbséget származásuk, anyagi helyzetük miatt, és mindannyian hozzájárulnak a közös terhek viseléséhez. Röviden - a sokféleség tiszteletben tartása mellett -, elfogadják azokat az etikai alapelveket, amelyek mindannyiuk javát szolgálják. Amikor az etika oktatásával szembeni igényeket megfogalmazzák, arra is felhívják a figyelmet, hogy az etika oktatása nem merülhet ki csupán az erkölcsi értékek bemutatásában. Az élet egyes esetei ugyanis a legtöbbször nem felelnek meg egy-egy „tiszta" etikai példának, amelyben a jó és a rossz közötti különbség világosan felismerhető. Sokszor előfordulhat az, hogy az értékek ütköznek egymással, vagy nehéz eldönteni, hogy a sok felkínálkozó lehetőség közül melyik az, amely etikailag elfogadható. Az etika oktatásának és az erkölcsi nevelésnek az is elengedhetetlenül fontos célja, hogy a tanulókat személyi érettségük kifejlesztésével alkalmassá tegye arra, hogy az etikai elveket alkalmazni tudják, és a különböző élethelyzetekben felelős döntést hozzanak. Könyvünk ennek a sokféle igénynek megpróbál eleget tenni. Először magát az embert mutatja be ösztöneivel, vágyaival, mindent meghaladó nyitottságával és egymásrautaltságával. Ezután az erkölcsi cselekvés feltételeivel (szabadság, tudatosság, szándékosság) és az etika megalapozásával foglalkozik. A könyv - e rövidebb elméleti rész után - a perszonális (személyes) etika alapvető kérdéseit taglalja: Mi a különbség az erény és az illem között? A szeretet erényének miként kell megnyilvánulnia a személyes kapcsolatokban: a házasságban, a család-