Filozófia [antikvár]

L. N. Tyerentyeva—Nagyné Krajkó Erzsébet az anyag mechanikai és kémiai mozgásformái rendszerszerű elemzésének néhány problémája 1. Az anyag mechanikai mozgásformájának rendszerszerű elemzése Engels tanítása az anyag létezési módjáról és az anyag mozgásformáiról a dialak-dkus materializmus alapját képezi. A filozófiai és a természettudományos gondolkodásban eló'ször történt meg a különböző minőségű anyagfajták kölcsönhatásai és a rájuk jellemző mozgásformák tudományosan megalapozott koncepciójának kifejtése. A mozgásformák elméletének alapjait Engels: A természet dialaktikája-ban és az Anti-Dühringben fejtette ki. Ez az elmélet differenciál — az anyagi hordozók mennyiségi és minőségi különbözőségét figyelembe véve — a különböző minőségű mozgásformák között és feltárja a mozgásformák és anyagi hordozóik bonyolult összefüggését. Engels a mozgáson változást értett általában, mint strukturálisan egységes szerkezeti egységet, miközben néhány elemet kiemelt. Először is Engels kiemelte a mozgás anyagi hordozóját, mint valamilyen objektumot, vagy az objektumok összességét, amelyekben az anyag valmely mozgásformája realizálódik. Adott szubsztrátumnak a mozgás adott formájával, mint az anyag meghatározott mozgásformája hordozójával a kapcsolata egyértelmű. Az anyag minden mozgásformája kapcsolatban van meghatározott szubsztrátummal, vagy meghatározott anyagi hordozók osztályával. Az anyagi mozgásformák és hordozóik között bonyolult viszony létezik, amelyet Engels külön kiemelt, megkülönböztette az egyszerű és bonyolult mozgásformák viszonyát, és azoknak az egyikből a másik formába való átalakulási viszonyát. Az Engels által bevezetett mozgásformák osztályozása tudományos célokat követ, nemcsak a tudományok osztályozásának alapjául szolgál, hanem lehetővé teszi, hogy Engels metodikai előrejelzéseket tegyen a tudomány jövendő fejlődését illetően. Engels az anyag mozgásának legegyszerűbb formájaként a mechanikai mozgást jelölte meg. Az anyag mozgásának mechanikai formája éppen egyszerű jellege miatt feltehetően összekapcsolódik az anyag más, bonyolultabb mozgásformáival. A mechanikai mozgás sajátossága, (mint az anyag legegyszerűbb mozgásformája) abban van, hogy más, az anyag bonyolultabb mozgásformáihoz kapcsolódik, mint helyváltoztatás, és átfogja a bonyolultabb mozgásformáknak minden kevésbé bonyolult mozgásformához való viszonyát. Ezzel biztosítva van a rendezettség, hierarchikusság, és az osztályozási viszony az anyag mechanikai mozgása és a fizika által tanulmányozott mozgások, (hő, fény, elektromosság, mágnesesség) a kémiai folyamatok és a szerves élet között. Az anyag mozgásának itt kiemelt formáival sajátos viszonyban van egy magasabbrendű és bonyolultabb forma —a történelem, a társadalmi-történelmi folyamat, a társadalmi élet. Engels kutatásai óta eltelt már majdnem száz év — és kétségtelenül — az az empirikus anyag, amellyel Engels dolgozott, túlhaladottá vált, erről már nem egyszer