Filozófiai antropológia [antikvár]

Bevezetés Az „emberre kérdezni" mindig annyit jelent, mint életének és a dolgoknak értelmét és célját kutatni. Az emberi élet értelmét kutatva - mint minden más kérdésben is -a „tapasztalatra", a gondolkodásra és a szemléletre támaszkodhatunk, amelyek segítségével fogalmilag tisztázhatjuk az ember eszméjét, amelyet ő maga vet föl és fogalmaz meg. (Már az is tisztázandó kérdés, mit értünk tapasztalat alatt.) Hogy az élet értelmének kérdésére válaszolok-e, és hogyan válaszolok, attól a meggyőződéstől függ, amely racionálisan átvilágítható ugyan, de le- és vissza nem vezethető. (Az antropológia mai helyzetét és kérdéseit illetően többek között Dietmar Kamper és Christoph Wulf: Antropológia az ember halála után. Bp., Jószöveg, 1998. című tanulmánygyűjteménye segítségével tájékozódhatunk.) A lehetőségek (nagy vonalakban) a következők: 1. Az élet értelme kérdésének nincs értelme (mivel nincs rá válasz, ezért „pszeudo-kérdés"). 2. Az életnek és a létnek nincs értelme. 3. Az élet és a lét értelme: a hasznosság (teljesítmény, fogyasztás). 4. „A test több, mint a ruha", „az élet több, mint az étel" - „többet értek ti a verebeknél". (Mt 10,31) A filozófiai „antropológia" mint könyvcím a XVI. században jelenik meg: Hundt, M: Anthropologium de hominis áignitate, natura et proprietatibus libri, 1501., illetve Cassmann, O.: Psychologia anth- BEVEZETÉS