Filozófiai Figyelő 1984/3. [antikvár]

ELŐSZÓ Örvendetes módon nálunk is teret nyer a tudományfilozófia. Ez a „rendelésre" készült kötet a korábbi temadkus számokat (1981/3—4.; 1983/1—2.) kívánja folytatni és kiegészíteni. A tudományfilozófia irodalma azonban egyre terjedelmesebb, a sokasodó anyagba most is csak néhány metszet erejéig lehetett behatolni. Bárd András és Máté András „Matematika és filozófia hazánkban 1957-től napjainkig" című tanulmánya egy örvendetes akadémiai vállalkozás keretében készült, amelynek során a Történettudományi és Filozófiai Osztály felméri a területére tartozó kutatások „interdiszciplinaritásának" fejlődését és jelenlegi helyzetét. A Filozófiai Bizottság számára készült számos kitűnő tanulmány közül lapunk néhány további elemzést is szándékozik megjelentetni. Solt Kornél tanulmánya, „A normák és az idő", remélhetőleg új horizont felé tereli a filozófiaoktatók figyelmét. Csak azt kívánhatjuk, hogy az olvasás — viszonylagos — nehézsége (ez már „közérthetővé" alakított variáns!) nem hat rias/tó-lag. 1983-ban volt a VI. Nemzetközi Tudományfilozófiai, Metodológiai és Logikai Konferencia Salzburgban. Máté András és Pólós László beszámolója elsősorban a logika témaköréről ad áttekintést. Az „inkommenzurabilitás probléma", mintegy a tudományfejlődés paradigma modelljének tudománylogikai kvintesszenciája, a mai nemzetközi irodalomban meglehetősen előkelő helyet foglal el. Az a benyomásunk azonban, hogy a javasolt értelmezések a vizsgálatokat nem mozdítják ki lényeges mértékben a holtpontról. Békés Vera „műhelytanulmánya" — részleteiben való kidolgozatlansága ellenére — új dimenzió felé irányítja a vizsgálódást, miközben a nyelvfilozófia fejlődéséhez is hozzászól. A mindennapi nyelv szerepének elemzését kívánja az „inkommenzurabilitás" probléma vizsgálatával összekapcsolni, s gondolata a marxista nézőpontból adódó egyik lehetőség par excellence kihasználásának tűnik. Valószínű, hogy a tudományfilozófia, -történetírás, -szociológia klasszikusai viszonylag kevéssé ismertek hazánkban. A Bécsi Kör tagjainak néhány jellegzetes írása mellett talán Bernal és Merton ismert csupán. Dokumentum rovatunk, más diszciplínák reprezentatív írásainak közlése mellett, e hiány csökkentését is kívánja szolgálni. Joseph Needham, akit a világon mindenütt csak „A Needham"-nek emlegetnek, az a marxistaként számon tartott kutató, aki a kínai tudomány- és technikatörténet feltárásában lenyűgöző munkát végzett. Ő minden bizonnyal egyike azoknak, akikkel érdemes e tájékoztató tevékenységünket elkezdeni. Kötetünk röviden ismerteti Needham eddigi életútját. Ennek során elsősorban 1973-as önéletrajzi