Gondoljuk újra a polgári radikálisokat [antikvár]

Merész kísérlet, vakmerőnek látszó tán, melybe művemben fogok, tudom; kísérlet, melylyel szemben az erőm iránti bizalmatlanságot semmi se győzhette volna le, ha nem a tárgy, az ügy iránti lelkesedés és a tudat, hogy czéljával együtt nő az ember ereje."Asbóth János: A szabadság (1872)Az írás: zaklatás. Az írásból még nem következik jog az elolvasásra. Éppen ezért a bevezetés célja, hogy világossá tegye a dolgozat mögött meghúzódó előfeltevéseket, és egyben kísérletet tegyen a meggyőzésre, hogy miért is érdemes ezt a könyvet mégiscsak elolvasni.'A dolgozat egy probléma újragondolására vállalkozik. Az újragondolás szükségessége a probléma természetéből ered. A polgári radikalizmust ugyanazért - nem jelentőségét, hanem a probléma természetét tekintve - kell újragondolni, amiért François Furet tartotta szükségesnek a francia forradalom kérdésének újragondolását. Furet szerint a francia forradalom történészi interpretációiban identifikációs folyamat jön létre a történész és hősei, valamint a történész és eseménye között. így aztán a francia forradalomnak számtalan - politikai elkötelezettségről tanúskodó - olvasata van. Mindezen egymással hadakozó történeteknek az a közös vonása, hogy ezek valamennyien az identitás történetei. Ezért aztán a XX. század második felében egyetlen francia sem vethet távolságtartó pillantást a francia forradalomra. Egy ennyire sajátunknak tekintett tájat nem lehet tudományosan megközelíteni. Az esemény oly zsarnoki hatalommal uralja a kortárs politikai köztudatot, hogy minden intellektuális távolságtartást azonnal ellenségességnek nyilvánítanak, mintha az identifikációs kapcsolat elkerülhetetlen lenne. A forradalommal kizárólag azonosulni lehet vagy elutasítani."^ Talán további fejtegetések nélkül is belátható, hogy az ünneplés vagy kiátkozás" logikája nem a megismerési igény, hanem a politikai hitvallások sajátja. De ahogy Furet fogalmaz, mindazonáltal mégiscsak ki kellene törnünk az ünnepélyes historiográfiának e bűvös köréből",' hiszen, hogy a könyv első részének címét idézzem: A francia forradalom befejeződött."Könyvem munkahipotézise, hogy a kitörés", tehát az újragondolás, nemcsak szükséges, de lehetséges is. A lehetségesség felmutatására törekszik a könyv ezen első nagy egysége. Maga ez az egység három olyan kérdés körüljárását foglalja magában, amelyek megkerülhetetlenek az újragondolás szempontjából. Az első rész a módszer prob-' Jelen írás egy nagyobb lélegzetű doktori disszertáció első része. A szóban forgó PhD-értekezés (A liberalizmus 'baloldali' kritikái: a polgári radikálisok és a szociáldemokraták 1900-19)9") az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetében készült, Schlett István témavezetésével. Kötelességemnek tartom kiemelni Schlett Istvánnak áldozatokat sem nélkülöző, nagy energiát és türelmet felemésztő segítségét, aki nemcsak gyakorolta a politikai gondolkodás vizsgálatát, de meg is próbálta mutatni, hogy azt elsajátíthatóvá tegye. Köszönöm továbbá Balázs Zoltánnak, Boda Zsoltnak, Cieger Andrásnak, Csigó Péternek, Csizmadia Ervinnek, Kiss Balázsnak, Körösényi Andrásnak, Lánczi Andrásnak, Szabó Mártonnak és Welhammer Zsoltnak a kézirat különböző szövegváltozataihoz fűzött értékes észrevételeit, melyek az újragondolás értelmének mindig újabb és újabb újragondolására késztettek.' Furet, François: Gondoljuk újra a francia forradalmat. Pécs: Tanulmány Kiadó, 1994. 23.' Furet: i. m. 23.