Hatalom, autoritás, legitimitás [antikvár]

BevezetésHatalom, autoritás és legitimitás témáját különböző tudományágak (politikai filozófia, szociológia stb.) szerint lehet megközelíteni és feldolgozni. Jelen jegyzet lényegében politológiai célból nyúl a témához, ezért elsődlegesen a politikai hatalom, a politikai autoritás és a politikai legitimitás rekonstrukciójára vállalkozik. Azért csak elsődlegesen", mert a poHtika világa nem záródik el hermetikusan a társadalomtól, a társadalmi lét többi szférájától. A társadalom nem politikai viszonylataiban is megvannak azok a jelenségek, amelyeket a hatalom, az autoritás és a legitimitás fogalmával ragadhamnk meg: a családfő vagy a munkahelyi főnök hatalma és tekintélye (autoritása); legitim g)?ermek és legitim örökösök stb. Hatalom, autoritás és legitimitás fogaknaival tehát egfaránt értelmezhetjük a társadalom poUtikai és nem politikai jelenségeit, illetve spe-áfikálhatunk különös, specifikusan politikai jelenségeket. Hatalom, autoritás és legitimitás fogalmait ezért a különös (specifikusan politikai és nem politikai) és az általános (egyaránt politikai és nem politikai) dimenziókban értelmezzük, és ezt a kettősséget az is indokolja, hogy a társadalom politikai és nem politikai hatalmi viszonylatai, a politikai és nem politikai autoritások, a poUtikai és nem politikai legitimációs viszonylatok kölcsönös összefüggésben vannak egymással. A specifikusan politikai hatalom, autoritás és legitimitás megértéséhez ezért igénybe vehetjük más diszciplínák eredményeit is.A jegyzet nem ad á^ogó képet sem a társadalmi és politikai valóságban meglévő legitimációs kérdésekről és problémákról, sem a poUtikai és társadalommdománj^ok legitimációs elméleteiről. Mivel az autoritás, a legitimáció és a legitimitás, valamint a velük rokon fogalmak használatát a mindennapokban, a poUtikai életben és a tudományos gondoUiodásban egyaránt anarchia és yéáöj^^ jeUemzi, a jegyzet célja, hogy - a következő fejezetben kifejtett - analitikus és konceptuális elemzés bemutatásával olyan készségeket és képességeket alakítson ki a hallgatókban, melyek segítik eUgazodni őket a szakirodalmat összességében uraló fogalmi káoszban. Ebben az értelemben a jegyzet szigorúan vett tansegédletnek tekintendő, amely nem válthatja ki, de nem is akarja kiváltani, a meghatározó legitimációs elméletek és szakirodalom (Max Weber, Jürgen Habermas, Niklas Luhmann stb.) alaposabb megismerését még akkor sem, ha bizonyos elméletek bizonyos mértékig elemzés tárgyát képezik a jegyzetben.