Individuum, közösség és jog Spinoza filozófiájában [antikvár]

Ahogyan 1996 a négyszáz éves Descartes esztendeje volt Magyarországon is, úgy lett 1997 Spinoza éve - legalábbis az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - anélkül, hogy a filozófiai meritumokon túl bármifajta külsődleges körülmény kikényszerítette volna. Filozófiai s nem filozófiatörténeti meritumokat említettem, mert az itt közölt tanulmányok fő mondanivalója éppen az, hogy Spinoza olyan etikai és politikai gondolkodó volt, akinek legfontosabb nézetei termékenyen kapcsolhatók be a kortárs filozófiai viták közegébe. Ennek bemutatása volt a fő célja annak a konferenciának, amelyet a hannoveri székhelyű Spinoza-Gesellschaft és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán, a Filozófiatörténet tanszék keretén belül működő XVII. századi kutatócsoport - illetve a Társaság elnöke, Manfréd Walther és a csoport vezetője, Botos Gábor - közösen szervezett. Az 1997. szeptember 11-12-én megrendezett, Individuum, Gemeinschaft und Recht in der Philosophie Spinozas című konferencia előadásai elsősorban a politikai, illetve jogfilozófiai kérdésekre összpontosítottak - természetjog, a kötelességek eredete, liberalizmus és kommunitarianizmus stb. -, ám a címben megbúvó „individuum" szócska lehetőséget adott a spinozai gondolkodás etikai aspektusának vizsgálatára is: ezt az aspektust világítja meg Tengelyi László és Wolfgang Bartuschat tanulmánya. Bartuschat, a német nyelvű Spinoza-kutatás egyik alapvető képviselője, nem a konferencia idején, hanem 1997 tavaszán tartotta itt közölt előadását.