Iskolai filozófia Magyarországon a XVI-XIX. században [antikvár]

ElőszóE kötet írásai a 2002. október 17. és 19. között Pozsonyban megrendezett, Iskolai filozófia Magyarországon a XVI- XIX. században címet viselő nemzetközi tudományos konferencia előadásait tartalmazzák. A konferencia szervezői a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, a Magyar Köztársaság Pozsonyi Kulturális Intézete, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete voltak. A találkozó megszervezését és a kötet előkészítését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány anyagilag támogatta.Ambícióit tekintve a konferencia azoknak a tudományos rendezvényeknek a sorába kívánt beilleszkedni, amelyek 1992-ben vették kezdetüket Miskolcon, illetve Budapesten (a magyar filozófusok első világtalálkozóján). Miskolcon azóta immár három alkalommal tanácskoztak a magyar bölcselet történetével foglalkozó filozófusok. Ezek közül az utolsó konferencia részben Kolozsvárott zajlott. Közben Kolozsvárott is volt egy, Pozsonyt, Budapestet és Kolozsvárt összekötő személynek, Böhm Károly munkásságának szentelt találkozó. Elmondható tehát, hogy a magyar filozófia története lassan elfoglalja az őt megillető helyet a filozófiai diszciplínák sorában. Ezt a tendenciát próbálta támogatni a pozsonyi összejövetel is.A konferencia témáját az a tény adta, hogy a magyarországi filozófia a XVI. századi kezdetektől fogva a XIX. századig túlnyomórészt az iskolák falai között művelt filozófia volt. Ezzel kapcsolatban gyakran megfogalmazódtak olyan meghatározások, melyek szerint a magyarországi filozófia nem volt eredeti alkotás, hanem epigonjellegű. Ugyanakkor viszont (az ismert kanti megkülönböztetés nyomán) tudjuk azt is, hogy van a filozófiának iskolai fogalma" is, amely már szélesebb művelődéstörténeti összefüggésekre utal. Nem kerülhető meg az adott iskolák irányultsága, tudományos kapcsolatrendszere, az oktatási programok tartalma, a felekezetiség, a tanárok felkészültsége és külföldi iskolázottsága, az iskolákban oktatott filozófiának a világnézet alakulására való kihatása stb. Vagyis a konferencia azt tűzte ki célul, hogy megpróbálja tisztázni az iskolai filozófia" fogalmához fűződőjelentéseket, valamint bemutassa azokat az intézményeket és bölcselettanárokat, amelyek és akik több mint három évszázadon keresztül biztosították a filozófia jelenlétének folyamatosságát Magyarországon. Az in sensu cosmopolitico" és az in sensu scholastico" értelmezett filozófia viszonyainak tisztázása a magyarországi bölcselet történetén belül további komoly tanulmányokat kíván.A konferencia témája indokolta a pozsonyi helyszínt is. Ismerve ugyanis a magyarországi művelődés történetét az iskolák területi megoszlásának szempontjából, tudhatjuk, hogy a XVI-XVIII. században Felső-Magyarországon volt Magyarország legjelentősebb felsőoktatási intézménye, a nagyszombati jezsuita egyetem, és hogy a legszínvonalasabb protestáns (evangélikus) líceumok (Pozsony, Késmárk, Lőcse, Eperjes) is itt voltak. De az alsóbb (nem liceális jellegű) gimnáziumok hálózata is Felső-Magyarországon volt a legsűrűbb. Ezekben pedig szintén folyt filozófiaoktatás. Nem beszélve arról, hogy ha már a történelmi Magyarország többi régiója adott helyszínt filozófiatörténeti szimpóziumoknak, akkor ebből a sorból Felső-Magyarország hagyományos központja, Pozsony sem maradhatott ki.