Kiegészítő olvasmányok a filozófia törzsanyagához [antikvár]

KOVÁCS GIZELLA-SZABÓ ANDRÁS GYÖRGY A SZERKESZTŐK ELŐSZAVA Az itt Icövetkező összeállítással tanszékünknek azt a hagyományát folytatjuk, amely szerint - számolva a műszaki egyetemi hallgatók tanulmányi kötelezettségeinek nagy volumenével és erős kötöttségével — a filozófia tanulására fordítható munkájukat azzal is igyekszünk hatékonyabbá tenni, hogy az alapismereteket tartalmazó jegyzeten kívül a fontosabb kötelező olvasmányokat és még néhány, általunk nélkülözhetetlennek ítélt anyagot összegyűjtve rendelkezésükre bocsátjuk. A korábbi hosszú évekig használt szemelvénykötetünk helyett azért vált sürgetően szükségessé a jelen kötet kiadása, mert időközben a felsőbb párt- és állami szervek állásfoglalása nyomán országosan egységes filozófiai tananyag (program és jegyzet) került bevezetésre, amely természetszerűleg nem tartalmazhat olyan mozzanatokat, hangsúlyokat, utalásokat és válogatási szempontokat, amelyeket a műszaki egyetemi filozófiaoktatás bizonyos sajátosságai igényelnek. Míg korábban az egyetem profilját a tanszék saját jegyzetében igyekeztünk figyelembe venni, jelenleg ezt a kiegészítő tananyagokon pótoljuk. Kötetünk azért kapta a „Kiegészítő olvasmányok. . ." címet, mert ezek tanulmányozása nélkül az egységes jegyzet a mérnökjelölt számára csupán általános ismereteket, a dialektikus és történelmi materializmus „törzsanyagát" nyújtja. A „kiegészítés" tehát több mint indokolt. Az olvasmánykötet első részében a marxizmus klasszikusai több olyan filozófiai művének fontosabb részleteit közöljük, (az olvasmányok adatait lásd az előszó végén) amelyeket a minisztériumi program a kötelező olvasmányok jegyzékébe foglalt. Így ezek szükségességét legfeljebb azzal kell indokolnunk, hogy a marxista—leninista filozófia alapjainak elsajátítása a klasszikusok eredeti gondolatainak tanulmányozása nélkül szinte elképzelhetetlen. Megjeg>'ezzük azonban, hogy egyes részletek (pl. a 4. és 5. számú) beválo-gatása már itt is az egyetem profilja miatt történt. A második részben az első rész időrendjétől eltérően betűrendben közöljük a legjelentősebb marxista filozófusok közül egy olasz, egy szovjet és egy magyar filozófus írását, majd egy mai szovjet és csehszlovák tudósokból álló kollektíva közös kötetének részleteit. Ezekben a filozófia és a világnézet jelentőségéről, a munka filozófiai fogalmáról, a marxista embertudomány filozófiai interpretációjáról és a tudományos technikai forradalomról van szó. (Adatokat lásd az előszó végén) A harmadik részben a mai hazai filozófiai irodalomból, de kizárólag tanszékünk munkatársainak munkáiból válogattunk. Ezt/ormí7/7űg az indokolja, hogy szélesebb válogatás esetén az egymást keresztező szempontok szövevényében nehezen lehetett volna a döntés objektív kritériumait megtalálni, tartalmilag pedig az, hogy oktatóink egy része kutató