Logikai kifejezések magyarázata [antikvár]

A szótár célja a mindennapi életben, de különösen a tudományos életben gyakran használnak olyan kifejezéseket, amelyek logikai természetűek, vagy legalábbis logikai vonatkozásúak. Ilyen kifejezések pl.: arra a következtetésre jutott; fogalma sincs róla, meggyőző érveket sorakoztatott fel mellette stb. Nem véletlen, hogy ezek a kifejezések ennyire elterjedtek. A logika ugyanis nem szaktudomány abban az értelemben, mint pl. a fizika vagy a jogtudomány. Közismert megállapítás, hogy minden tudomány - és hozzá lehetne lenni, hogy minden foglalkozási ág - alkalmazott logika. Ennélfogva a gondolkodás tartalmára, formáira és műveleteire vonatkozó kifejezések minden ember szókincsének - kisebb vagy nagyobb mértékben - szerves részét alkotják. Hegel helyesen állapította meg, hogy ami ismert, az még nem megismert. Ebben a vonatkozásban ez a megállapítás úgy érvényes, hogy bár a logikai kifejezéseket mindenki használja, sokén nincsenek tisztában értelmükkel, tartalmukkal. A logikai ismeretek hiánya következtében sajnálatosan gyakori eset, hogy a logikai kifejezéseket oda nem illően értelmezik, illetve használják. Pl. meghatározásként kezelnek olyan állításokat, amelyek csak jellemzik, leírják a szóban forgó fogalmat. Bizonyításként fogadnak el, illetve alkalmaznak idézeteket, példákat. Ilyen, esetleg még súlyosabb hibákkal is gyakorta találkozónk előadásokban, cikkekben, könyvekben stb. Különösen súlyosak ezek a hibák a szellemi munka olyan területein, ahol elsőrendű feladat a nevelés és a felvilágosítás. Az említett nehézségek vezettek arra a gondolatra, hogy logikai szótárt állítsak össze. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy összegyűjtsem a logikai jellegű kifejezéseket és megmagyarázzam értelmüket. Azonban a gyűjteménynek nem az a feladata, hogy pótolja a logikai tankönyveit, még kevésbé a tudományos műveket.