Bővebb ismertető
BEVEZETES{Miről szól a mese?) Csaknem hat évvel ezelőtt, első éves egyetemistaként, egy rikító, filctollal írt plakátra figyeltem fel a KLTE főépületének büféjében, melyen az állt, hogy hamarosan reklámkurzust tart két filozófus. Vajda Mihály és Steiger Kornél. Emlékszem, akkoriban provokálóan lazának tűnt a plakát témamegjelölése is: Az egyik kurzuson Heideggerről, a másikon Husseriről szól majd a mese." A reklámkurzusokon aztán tovább folyt a provokáció, olyannyira, hogy fél év elteltével sokadmagammal nyújtottam be kérvényt a dékánhoz a filozófia szak felvétele ügyében. Ez magyarázhatja azt is, hogy e könyv szerzői közül eredetileg senki nem készült elvégezni a filozófia szakot: jórészt Vajda személyes hatására döntöttek, illetőleg döntöttünk a filozófiai stúdiumok mellett. Mindazonáltal a kötet alcíme némileg megtévesztő: azt sugallja, mintha lenne Debrecenben egy Vajda-iskola, ami most - ahogy illik - egy könyvben kívánja létezését demonstrálni. Valójában azonban semmi ilyenről nincs szó: az itt közölt írások szerzői nem alkotnak szorosan vett iskolát vagy csoportot, többségük nem is igen nevezné magát Vajda-tanítványnak, s maga Vajda, a debreceni egyetem filozófia tanszékét vezető professzorként, szintén nem nevezhető a szó eredeti értelmében vett mestemQ\í. Ám e szerzők filozófiához való viszonyulását mégiscsak ő, illetőleg az általa bevezetett tanszéki újítások alapozták" meg, s ennyiben talán mégsem jogosulatlan a tanítvány megnevezés. Vajda első és mindezidáig a legnagyobb feltűnést keltő tanszéki újítása az volt, hogy eltörölte a szóbeli vizsgát, mondván, hogy az egyaránt idegesíti a hallgatót és a tanárt". Helyette esszéket kellett, illetőleg kell írni, a szabadon választott kurzusok vezetőihez. A műfaj nem véletlenül esszé és nem experimentum"*, azaz olyan valami, ami tudvalévőleg nem kedvez az úgynevezett szakmai szigornak, s arra sem alkalmas, hogy megoldása legyen valamely bölcseleti problémának. Mindez egyáltalán nem olyan triviális.Vö. Vajda (1992) és Pongrácz (1992)