Mi a bölcselet? [antikvár]

Mi a bölcselet?Aki a nyilt színen teszi föl ezt a kérdést és ott keres rá feleletet, a népszerűsítés sikamlós útjára lépett. Aristoteles meg volt győződve, hogy éppen a bölcseletet nem lehet népszerűsíteni; többek között ezért írt olyan filozófiai tolvajnyelven, melyet csak a benfentesek értettek. Procul estote profani, hangzott el azóta is számtalanszor a mesterek ajkáról, akik kipróbált választottak meghitt kis körének tartogatták tudásuk legjavát. Épen a bölcselet bőségesen élvezte és kihasználta az ezóterikumnak azt a bűvös vonzóerejét, mely minden időben és minden kultúrmiliőben körüllengte a magányos hegyi várak zárt kapuit és magas kő falú kertjeit. A kereszténység azonban nem ismeri el a benfentesek és a nép pogány különböztetését. Az ő küldetése : Elmenvén tanítsatok minden nemzeteket ! A megváltó és fölszabadító igazságból semmit sem zár el a néptől, semmit sem tartogat benfenteseknek. Origenesnek, az első jelentősebb keresztény gondolkodónak ilyirányú kísérletét a leghatározottabban elutasította. De ha az igazság apostolának van is küldetése mindenkihez, neki is számolnia kell az adományok és képességek sokféleségével (Kor. 112-14). S aziránt sem lehet kétség, hogy a tudomány nem mindenki kenyere ; nincs rá mindenkinek sem tehetsége, sem szüksége. A katolikum elvben senkit sem zár ki belőle; nem titkolódzik és nem rejtelmeskedik; de tiszteli az igazságot annyira, hogy népszerűsítés címén nem hamisít, nem torzít, nem csonkít.