Szellemi-ideológiai viták Magyarországon I. [antikvár]

Előszó „Az a történetírás, amely csak megállapít és csoportosít, nem ad képet az élményről, melynek tartalma az emberi sors az időkön át, halott törmelékeket rakosgat, címkéz, skatulyáz." (Márai Sándor: Napló. 1945) Ez a jegyzet, melynek időbeli kerete semmiképpen sem nevezhető hagyományosnak, alig másfél évtizedet fog át. Korszakátívelő a viszonylag rövid periódus, kezdete a háború nyitóévére esik, míg záróéve a magyar ötvenes évek legsötétebb korára. Indokolni illik ezt a választást. Az 1939 tavaszán íródott Kisebbségben, talán a legtöbb vitát kiváltva a Németh László-i életmííben, a korabeli magyar társadalom és szellemi élet megannyi feszültségeit fogalmazta meg, egyben olyan vitát indukálva, melynek hullámai és utórezgései, sok vonatkozásban napjainkban is érződnek. S az 1952-ben lefolytatott Déry-vita, már egy kanonizált és hatalmi pozícióba kerülő ideológia következetes érvényesítését jelentette az élet minden területén. Mi legyen a FeleletXeM tette fel a kérdést Révai József, s meg is válaszolta: az írónak az a feladata, hogy fogadja el a párttanácsait, alkosson olyan figurákat, akiket példaképül lehet állítani a társadalom elé. Ma már szinte érthetetlenül hangzanak ezek a fenti sorok, amelyek egykoron értelmiségiek és gondolkodó emberek napi viselkedését és elvárásait határozták meg. A történelem fura fintoraként a témául választott szellemi-ideológiai vitákban, legtöbbször az értelmiség legrangosabb képviselői fogalmazták meg, nemegyszer súlyos vitákban, a korabeli magyar közélet legizgalmasabb kérdéseit. Az eszme- és ideológiatörténet sohasem tartozott a magyar történetírás divatos és könnyűszerrel művelhető műfajai közé. Itt most nincs terünk vitatni, hogy ennek is megvoltak a maga „ideológiai" okai, de azt azért általánosan megfogalmazhatjuk, a mindenkori politika az ideológiatörténeten keresztül tudta leghatékonyabban manipulálni a közvéleményt. Ez az összegzés egy egyetemi jegyzet által elvárható kettős szempontnak kíván megfelelni. Egyrészt, a terjedelem adta korlátok között tényszerű összegzését kívánja adni azoknak az ideológiai-eszmei vitáknak, amelyek a jelzett korszakon belül a magyar szellemi életet leginkább foglalkoztatták. Másrészt, a tényszerű adatok leírá-